Napi Hírek, 1942. április/1

1942-04-12 [0510]

Za o- Lá/Vv/4 Z o ra b o r , április 12. /föagyar Távirati Iroda./ Zorabor városa vasárnap ünnepi díszben ülte meg felszabadulásának évfordulóját. A házakat fellobogózták ós a reggeli órákban megkezdődött a közönség áramlása a Szentháromsag-térre. ahol méltó, de a rendkívüli viszonyokhoz "mérten csupán bensőséges ünnepség keretében emlékeztess meg az évfordulóról. Tábori mise vezette be az ünnepséget, amelyen a honvédség alakulatai tábori diszben vetek részt és kivonultak zászlók alatt az iSKolásgyermekek és valamennyi hazafias ós társadalmi egyesület tagjai. A város lakói magyarok, németek, bunyevácok és szerbek egyformán résztvettek a felszabadulási ünnepen, a német .népcsoport Scholz Vilmos vezetésével? a szerbek Ilkis István archimandrita vezetésével jöttek el és vidékről is sokan a városba érkeztek a vármegye hivatalos ünnepségére. Az ünneplő közönség ólén megjelent Deák Leó főispán, vitáz Baisay Brnő alispán, Cserta Páter polgármester és vitéz Barlay János ny.vezérőrnagy vármegyei vitézi szckkapitány, a katonai és egyházi hatóságok Vezetői, továbbá vitéz Magasházy László országgyűlési képviselő a Délvidékről behivptt több országgyűlési képviselővel együtt. Tábori mise után Deák Leó főispán méltatta nagyszabású beszédben az évforduló jelentőséét. Nem napot ünnepelünk - mondotta -, de egy ezeréves történelemnek mérföldkövet jelentő változását .Az egy évvál ezelőtt bekövetkezett eseményt verázsolja lelki szemeink ele. amely legforróbb imáinktól támogatott titkos vágyainknak beteljesedósót, 600.000 magyar testvér felszabadulását és egy ezeresztendős magyar területnek, az" aranykalászos bácskai rónának örökérvényű visszatérését jelenti az anyaországhoz. A főispán a továbbiak során emlékeztetett a 22 év szenvedéseire s rámutatott arra, hogy az engesztelhetetlen bosszúvágy szülti esztelen páriakor nyéki békediktátumoknak a történelmi szükségszerűség folytán meg kelllett semmisilniök. - A mi felszabadulásunkat nem ajándékképen kaptuk - folytatta a főispán - hanem háborúban, fegyverek ropogása között fogamzott meg. A világtörténelem legnagyobb háborúja folyik most a keresztény kultúra jegyében az ázsiai vörös barbarizmus ellen'. Ibben a háborúban nincs visszavonulás^ mert ha a keleti front, ahol fiaink ezer kilométer távol ségban áldozzák vérüket a hazáért, meginog, akkor megfordíthatjuk címerünket, jeléül annak, hogy vége Magyarországnak, De nem inog meg; ezt biztosítja a szövetségesek törhetetlen akarata és a szövetséges hadseregek mellett a magyar honvéd vitézsége és a mögöttes országrészek összefogása, # - Ha az emlékezés ünnepét üljük.akkor gondolatunk elsősorban Buda ^felé minden magyarok vezére, Horthy Miklós Magyarország kormányzója felé száll, akinek ez a mi sokat szenvedett hazánk az 1918-as pusztuláj utan talpraállitását. társadalmi rendjének kiegyensúlyozását és az elrablotl országrészek visszatérését köszönne* i./Szünni nem akaró lelkes éljenzés és tapst/ - Ezt az évfordulót azonban - mondotta végül a főispán nemcsak az emlékezésnek, hanem inkább fogadalomnak szenteljük. Fogadalmat teszünk, hogy egyéni érdekeinket, személyes harcainkat, ellentéteinket félretesszük és minden erőnket egy végcél: a győzelem érdekében összpontosítjuk. <r*