Napi Hírek, 1942. március/1
1942-03-02 [0509]
— • _ A hábáru kitörése után válik el,hogy az ipar felkészülése helyesen történt-e. A legelső feladat, amely meglehetősen prébára teszi az rbari szervezet teherbírását, annak a kisebb-nagyobb válságnak leküzdése, amelyet a' békegazdeság megszűnése szükségszerűen magával hoz. Minden háború ugyanis nagv termelési területet bénít meg s kizöptenti medréből a kereskedelmet és a közlekedést. Cassel például azoknak a német munkásoknak számát, akidet 1914 augusztusában az első világháború már él-holnap r a tétlenségre kárhoztatott, az összesség 22.4 százaiékában állapítja meg, ami tízszerese volt Németország akkori normális munkanélküliségének. Ez a munkanélküliség azután a rákövetkező hónapokban csökkent és 1915 második negyedében szinte teljesen megszűnt. Sokkal súlyosabb teefedő az üzemeknek gyors átállítása a béketerm élésről a, haditermelésre .Az első világháborúban az iparnak az átálláshoz országonként változóan 12-20 hónaps ra volt szüksége. Az Egyesült Államok például, nagy ipari teljesítőképességük ellenére, a hadbalépésüktől a fegyverszünetig eltelt 19 hónap alatt mindössze négy darab saját gyártmányú agyút tudtak az európai frontra eljuttatni, Az amerikai seregek fel szer ölesükben mindvégig es szinte téliesen a szövetségesek iparától függtek. Az első 16.000 darab könnyű gépfegyver leszállítása 12 hónapot, az első 2000 darabé 8 hónapot vett igény-* b*-e« Átállított üzemeikbon a harckocsik készítése 12-18 hónapig tartott, üzemeiknek lőporgyértásra való átállítása négy hó^aont vett igénybe, a gránátgyártásra való átállítás 5-12'hónapot kivan. Mindezek mutatják, hogy milyen súlyos feladatokat ró a honvédelem háború idején az Iparra* Emellett az iparnak gondoskodnia kell mindenekelőtt a harcoló • - csapatok azonnali felszereléséről, el kell látnia a hadiüzemeket gépekkel, nyersanyagokkal és hajtóerővel, a hadiüzemek munkásait pedig megfelelő ruházati és egSszsógvédő cikkekkel. A hadiipar teli es i tőkéné a s egének fokozása céljából meg kell szervezni ujabb nyersanyagok feltárását, továbbá rü- és pótanyagok előállítását, karban kell tartani, sőt szaporítani a közlekedési eszközöket, végül gondoskodni kell a polgári lakosságról is. Meg kell állapitanom, hogy igen sok esetben téved a nagyközönség, amikor a pótanyag vagy műanyag fogalmát mindjárt az alacsonyabbrendUség es kisebb értelmiség fogalmával azonosítja. Nem minden esetben rosszabb ugyanis a pót anyagból előállított áru. Ha béke idején nem nyulunk ezekhez e pót anyagokhoz, legtöbbször csak azért van, mert megszerzésük drágább, és feldolgozásuk költségesebb és körülményesebb. Honvédelmi érdekből'nem nagyolhat ja el az iparpolitika a nyersanyaga za porit ás harmadik módját,az úgynevezett nyersanyaanozgósitást som. Béke idején minden országban nagymennyiségű nyersanyag halmozódik össze már feldolgozott formákban, másrészt hulladékokban. Ezekből vagy vissza keüV"áyernÍ a nyersanyagéi. - az ónozott tejeskannákat aluminiumkanákkal helyettesítve nagy mennyiségű v * ónt nyerünk - vagy mint késztermékeket arányosabban kell átutalni a szükségletek fedezésére. Ezért írjuk össze az egyes anyagokat, rendeljük el esetleg igénybevételüket - mint például a korházak', szanatóriumok nikkel főzőedényeit s rendezzük e* különböző gyűjtéseket, ame'vek az ócskavastól, a rongytól és a gummihulladéktól kezdje mindenféle holmira és ócskaságra kiterjedhetnek. /Folyt. köv./ ÖKSZAGOS LEVÉLTÁR K-szckcióJ \/.
