Napi Hírek, 1942. március/1

1942-03-15 [0509]

Gu/B 2 / Kállay Miklós miniszterelnök rádiószézatának folytatása/ - Háborúba megyünk; Elől megy a márciusi fiatalság, bizto•san tudom, hogy győztesen tér íiaza, - Mire hazajön, mire vége a harcnak - nem világosi fegyverletétel lesz a vég - itt minden hazaiövo katonát és itthonmaradottját. • erre én teszek fogadalmat,-nom őszirózsás forradalom, nem 1918 és l91§, hanem otthon, muntca, emberi lát kell hogy várja. - Es még valamit! Ebben az országiban évek éta programmal és újra programmokkal vagyunk elárasztva. Sokat elolvastam belőlük, Kérlek benneteket, gondoljatok vissza rajok, vagy ha megvannak, vegyétek elő őket. Es azt fogjuk látni* hogy alig különbözik egyik a másiktól, szinte szórói-szóra ugyanazt mondják. Pedig nem a 3ok programi; a fontos, hanem, hogy mi az igaz. Végre egyszer válasszuk el az igazságot a hazugságtól. Ami igazság, azt ine* kell csinálni, de egészen és megalkuvás nélkül* Ami' nem az, dobjuk ki

t

lelkünkből, gondolatunkból és még inkább szólamainkból. Igaz mindaz, ami jó, minden, amit meg lehet tenni: amiből egyetemes jó fakad nemcsak egyes egyeseknek, de mindenkinek, az egész köznek, a hazának. Van, amit ma hozhatunk, van amit elő kell készítenünk, semmit sem szabad elhanyagolni, csak ami ámitás, azt kell kidobni. Mert mig ez nem történt meg. mig ez a tisztulási folyamat végbe nem megy bennünk, mig a való. a valótlannal keveredik, addig nincs előrehaladás, nincs megnyugvás, nincs eredmény. " - Nézzétek a két nagy uj világot, a fasizmust és a nemzetiszocializmustJíiért győztek? Mert megtalálták száz programm között az egyik az olasz, a másik a német igazságot. Egyszer Szegeden már megtaláltuk a magunk igazát, a mi, de csakis a mi, csak magy/letünk, életünk útját. Ezen haladni megkísérlem, segítsetek, «v „ , , - ennek az országnak, az Alföldnek keleti végéről jövök. Csak hü maradok szűkebb hazámhoz, ha Bethlen, Bocskay, Rákóczi, Bessenyei ós annyi nagy magyar megmozdulás vezérét választom mintáképumnek, akik mind, mind közülünk jöttek és soha me^ nem alkudtak. ,*,„;, - Ötven éve megszakítás nélkül veletek élek, Parasztgyerekek voltak a játszótársaim, budai polgárfiuk a tanulótársaim. Ha otthon vagyok falun, tele van a tornácom ügyes-bajos emberekkel, sokezer panaszos és Kérőiével az évi postám, őket hivom most tanuságtéteíre. En mindenkit meghallgattam, most én kérem magyar népemet, az egész nemzetet, hallgasson meg, nallgassatok rám. - Az ut nem-könnyű. A márciusi fiatalságé sem volt az. Háború indult akkor is, ma is. De akkor egyedül álltunk, ma velünk a világ jobbik es erősebbik része. Nem volt szővetségésünk - ma van. Nem volt fegyverünk - most van. Nem voltunk a magunk urai - ma azok vagyunk* /Folytatása következik/