Napi Hírek, 1942. március/1
1942-03-10 [0509]
é W Xő/B 2 .7 i c hy, március 10, /Német Távirati 'iroda/ N A francia kormány sajtótájékoztatója, valamint a többi viohyi tájékoztató helyek, bár tudvalevőleg állandóan tartózkodást tanúsítanak a francia-amerikai kapcsolatok megvitatásában, mégis kénytelenek voltak bizonyos aggodalommal szóvátenni azt az amerikai sajtőhadjáratot, amely jogosnak tünteti fel az angoloknak francia területek ellen intézett támadásait, sőt még hevesebb bombázásokat követel. A hadjárat értelmi szerzője Iippmann ismert zsidó vezércikkíró, akinek gondolatmenetét 150 amerikai lap szokta leközölni. /MII/ • W Kő/B 2 Paris, március 10. /Német Távirati Iroda/ N A Paris külvárosai elleni angol bombatámadások ujabb * száz halottját helyezték kedden örök nyugalomra a különböző temetőkben. Azokat a halottakat temették most el, akiket péntek óta hoztak elő a beomlott házak romjai alól. A gyászszertartást a szabadban felállitott oltár előtt végeztek, mert az illető előváros templomát az angol bombák súlyosan megrongálták. A beszentelést Suchard bíboros végezte. Pétain tábornagy képviseletében Belin államtitkár volt jelen. /MTI/ W Kő/B 2 Stockholm, március 10. /Német Távirati Iroda/ N Az angol hírszolgálat jelentése szerint van Mook, HollandIndia helyettes kormányzója, aki Jáva szigetéről Ausztráliába menekült, kijelentette, hogy tovább akarja folytatni "utazását" Washingtonba. /MTI/ W Kő/B 2 Tokié, március 10. /Mérnet Távirati Iroda/ . H A Domei-iroda haditudósitója összefoglaló jelentésben számol be azokról a benyoiásokról, amelyek/Jáva keleti arcvonalszakaszától Szurabajáig tartó utján szerzett. et A japán csapatok - irja a tudósitő - eleinte el se akarták hinni; hogy a jávai ellenséges haderők már feltétel nélkül megadták maf ukat. A menetelő csapatokat egymás után elhagyó kocsinkat lelkes banzáj-. iáltásokkal üdvözölték. Sok kerülőt kellett tennünk, amig Szurabaja külvárosait elértük, mert csaknem-minden hidat szétromboltak és az utakat részben járhatatlanokká tették. Szurabajában meglepetve láttam, hogy az utak már telve voltak fegyvertelen hollandindiai katonákkal, akik céltalanul ődöngtek az utcákon es a tereken. Ugy látszott, hogy ezek a katonák meglehetősen könnyen vették a háborút és azt valami nagyobb játéknak tekintették. Nem látszottak elégedetlennek helyzetükkel és örültek, hogy nem fenyegetik többé őket a háüoru veszélyei.' Az volt az általános benyomás, hogy e csapatok között nem volt harci szellem és hogy megadták magukat még mielőtt kimerült volna az ellenállás minden lehetősége. A kereskedelmi kikötő berendezései és az ottani dokkok felett sürü füstfelhők lebegtek. Itt az ellenség visszavonulása előtt szótrombolt ainden berendezést, amelyet még nem pusztítottak el a megelőző heves japán légi támadások. Sokhelyütt, nagy gránáttölcsérek tátongtak, amelyeket nagy űrméretű bombák vájtak. A tudósító értnetetlennek találja, hogy a hollandok engedték belevonni Holland-Indiát a japán bekeritő arcvonalba, merthiszen HollandInduában sem védelmi berendezések, 3em bármilyen harcias szellem nem volt. Ugy látszik, hogy ennek a bekeritő mozgalomnak a gerince csak harsogó propaganda volt, amellyel Japánt meg akarták ijeszteni. /MTI/ u ORSZÁGOS LEVÉLTÁR