Napi Hírek, 1942. február/2

1942-02-17 [0508]

Ht Küm / A Grenzbote cikkének folytatása,/ Ezek a hagyományok s az azokból kiáradó belső szilárdság és biztonság világosan mehatározták üagyarországnak mint független államnak és az elhatározásaiban szabad magyar népnek s helvét. A bolsevista barbársággal való leszámolás Magyarország számara - különösen miután Magyaróra ágnac két évtizeddel ezelőtt magéban az ország belsejében kellett levernie a bolsevizmust- a létvyagy nemlét kérdése, még sokkal inkább az. mint a tat&rokkal ós törökökke^^iy ott harcok. Magyarország ezt a szamára oly sorsdöntő harcot kedvezőbb Ttórülmények közöttfkezdi meg, mint történelmének bármelyik oly súlyos küzdelmét* Magyarország ezúttal nincs egyedül és fel van készülve.Es a harcot a magyar honvédség és Magyarország szövetségesei, a szomszédok mér messze vitték a magyar határoktór. A harc ma Magyarország határaitól 1400 kilométernyire dul* Első izben viv Magyarország olyan döntő küzdelmet, amelyben nem saját földjén és saját határai körül kell birtokát megvédelmezni* A magyar csapatok 194l júniusától novembeóig - mint azt a véderő főparancsnokságának jelentései többszőr kiemelték- elűzték az ellenséget a magyar Kárpát-határoktól északra fekvő vidékről s azután közös arcvonalon küzdve a német, román és szlovák csapatokkal a Donec-medenoéig törtek előre. Magyarország joggal büszke sok háborúban bevált • katonáinak erre a teljesítményére. Es Magyarország tudja értékelni azt is, hogy az európai harc közösség más katonái is védelmezik őt. így kell életre ebben a hatalmas háborúban egy mind«eket egyesítő és összefogó harcközösság és sorsközössóg. A háború elhalványítja a szomszédi elkenteiteket és felébreszti azt a szellemet, amely lehetetlenné teszi, hogy az Európán belüli eltéréseket megint ellentétekké élezzék ki és amely el*veszi az ellenségtől azt a lehetőséget, hogy innen szítson torzsalkodásokat az európai népesalaa kebelében. ' ' *' . • Ez a harc sokkal nagyobb r a-z éimeny sok-kai hatalin.sabb, ez a tét » sokkal átfogóbb, semhogy más származhatnék belale, mint az általános európai köz&lezett ség megrendít hetet len és szilárd tudata* Bárdossy lászló miniszterelnök és külügyminiszter azon a napon intézte felhívását a magyar néphez, amelyen a Pührer mondotta el beszédét, ezt jbedig Magyarországon európai kiáltványnak nevezték. Bárdossy beszéde Komolyságával és határozottságával valóban európai beszéd. Magyarország a fél emelkedésnek 1938 óta meglévő lehetőségét bölcsen és erélyesen megragadta s azt belső megszilárdítására, és külső tekintélyének növelééére . használta fel* Ez^a. megújhodott Magyarország nagy megbecsülésnek örvend a szövetségesek körében es az uj Európában. Bórdossy'miniszt erelnök ezt joggal hangsúlyozhatta. Magyarorsz ᣠminiszt erlnöke, aki hivatala átvétele óta törekvéseit országa összes erői igény bevét elének és Magyarország érvény eá sitésére való készenlétbe * helyezésének, valamint a-magyar jövőnek szolgálatába állította, most bejelentette a magyar nemzetnek, hogy elérkezett a cselekvés ideje. Bórdossy beszédének tehát az volt a célja, hogy nyomatékosan megértesse Magyarország lakosságával milyen szerepet akar és kell hogy^ játszék Magyarország abban a kemény küzdelemben, amelyet a nemzeti ós euróoai felelősségük tudatában lévő népek a földrésznek a bolsevista fenyegetéstől való megszabadítása érdekében viselnek. Bárdossy Magyarországnak ezt a harcát ^egint mint a kötelességtudó európai nemzetek közös feladatát alította a nenfe üenzet elé és rámutatott arra, hogy ebben a küzdelemben a magyar népre is komoly feladat vár. Magyarország európaiságának tudatában saját és az általános európai órdekeknea megfelelő erőkifejtéssel fog el szánt ar. .résztvenni ebben a közös európai elhárító küzdelemben.