Napi Hírek, 1942. február/1
1942-02-03 [0507]
* •V« * 4j f; Helsinki. febru4r 3*/Most Távirati Iroda/ > r . ,- f lím államelnöki az orsaaggyüléa at^rUl ttléien az orazág külpolitikai helyzetének taglalása során előaaör Ta a Finnország ellen intézett szovjet támadásról beszelt ós megiegyezte, hogy a Sactfjetunió még , Í moszkvai bókeparanos után is kisórletet^ett ra. ho«^Finuorszagat hübó- * esekónt kezelje és t beleártotta magát Finnország belügyeibe* A fersaillesi éke - mondotta Ityti - M nem tudott megteremteni sem biztoa nemaetközi állapotot sem hatásos végrehajtó hatalmai a nemzetköai Jog támogatására,"Az az eljárás, amelyet a Szovjetunió Finnországgal a BalUrállaaokkal és~Boáániaval szemben tanúsított*Jó* példát szolgÜtat arra, begy ilyen körülmények között a nemzetköziJig/seimi egyJ* mint ököljog,. 1 v * /sokszor/ A továbbiakban megállapította, hogy a finn népnek a moata'ui helyzetben mag kall őriznie hidegvérét ugyanakkor el kell fontaaia érzelme-, it es kerülni vágyódó gondolatokat I osupán tényekre szabad építenie, Finnország kéírtilje el a pillanatnyi számitgatásokat s tántoríthatatlanul tegyen eleget a Jog és a beosület kívánalmainak. v ^ ** államelnök megemlítette ezután, hogy egészen medkapó mér*, tékben melyebb megértés nyilvánul meg Finnország Wrexrései és nenézségei iránt és határozott állásfoglalás tapasztalható irtodban. Különös megelá- . gedéssel említhetjük meg azt a rekonszonvet éa segítő készséget • monaot^a Eyti ••amelyet különösen Németország,majd Svédország, Danii, Olaszország, Svajpés Magyarország tanúsított irányunkban gazdasági teren« A történelem tanúságai ós saját tapasztalataink nyomán az államok sa>raból ki kell emelnünk egynéhányat, amelyekkel'kaposolataink fokozottabb mértékben jelentések s Spen ezért megkívánják, hogy különleges figyelmet szenteljünk nekik, ' Történelmünk folyamán - nem beszelve Oroszországról - nem akadt egyetlen egy ellenség sem, amely kísérletet tett volna rá, hogy háboxuval meghódítsa országunkat. Ezzel szemben Oroszország 25 izben viBeJt háborút velünk szemben ugyanebből a oólból. A jövőben sem/kell tartanunk másreszróThódítási kísérletektől. Ryti ezután arra ZlgW kórte a ! ™ finn napot, hogy érintetlenül eri.zze meg mostani védelmi haroában M a finn védekezés legválságosabb szakaszának* 1 , az 1939-40. téli habom szellemi örökségét, abban a védelmi harcában, amelyet Németország ós szövetségesei oldalán folytat bizalomnál eltelve a támaló bolsevizmus ellen, Ezt a háborút, amelynek oóliát a magunk részéről saját biztonságunk megerősítésében látjük,-hangoztatta az államelnök - győzelmesen kell lezárnunk, mert,a bolsevizmus még mindig a legnagyobb veszedelem számunkra és egéíz Jjurópara. ífrti megjegyezte, hogy a b£it külügyminiszternek szemlátomást semmi kifogása ninos Sztálin programmja ellen, mint az IJoen.és Szta- • lin .lítgutóebi megbeszéléseiből is kitűnik, Íz európai ügyek rendezéséről szóló szovjet-brit tervek megmutatták, hogy mire törekezeak a bolsevisták és hogy Anglia mire nem képes mások rovására. Ezután Finnországnak Svédországgal ós Németországgal fennálló kaposolatáról szólt. Hangoztatta, hogy Finnország hatszázötven éven at osztozott Svédország sorsában és a szomszéd országgal számtalan kötelek fűzi egybe. Németország az egyetlen nagyhatalom, amelynek keleti irányban ugyanolyan érdekei vannak, mint Finnországnak. Egyúttal megadatott szamára annak a lehetősége, hc&y eredményesen fellépjen keleten Finnország érdekében. Ehhez járul még az is, hogy Finnország évszázadok óta bensősé- . 1 ges kulturális és gazdasági viszonyban állt Németországgal* . „, trvítT [„ /folytatás^következik/ ' !§
