Napi Hírek, 1942. január/2
1942-01-18 [0506]
3 /Kolozsvári tudositá? lefolytatása/ Gróf Teleki Béla ezután fcgszletesen foglalkozott az erdélyi magyarság nagy kérdéseivel, 3zek : az erdélyi msgyarsáe mindenáron váló megerősítése; az'erdélyi magyar o^hácak ós iskolák; küiönösképen a lelkészek helyzete, igazgatási és közig asg&tási kérdése^.-az erdélyi ^zdasági intézmények Ugye, a munkásság felkarolása, a közlekedésügy és az adózás* Az ereiélyi magyarság - mondott? vé$H Teleki" Béla .gráf'• teljes szívvel áll a magyar külpolitika jelenlegi vonalvezetése mellett; inert tudja és érzi, hogy ezen az utón' Jutunk ol oda, hogy a diadalmas habom végén hazánk méltóképen illeszkedik bele az'uj Európába* A nagy tetszéssel fogadott bossod után Albrecht D&395 "yTSSif^és ÜgvvüzoLŐ a± elnök számolt bc az Ürdólyi Párt parlamenti" csoportjának működéséről, majd EolnmboiJ Lajos, a ©árt székelyföldi tagozatainak elnöke ismertette a pártnak a Székely fok. dön kifejtett munká ss'^ gá t * " "' ''Szután Bárdossy Ir.szló miniszterelnök emelkedett • szólásra, akit *a gyűlés rést vevői noly ükről f eláll v a percekig lelkesen ünnepeltek. A minis ztoroinök az alábbi beszédet mondott*": ~" Kwdv >s Magyar Testvéreim ! A jóindulatnak, ha szabad mondanom, a szerotetnek olyan melege" A radt"felém, hogy mély meghatódottsággal mondok nektek köszönetet azokért a kedvos'szavakórt, amelyeket elnökötök, ügyvezető-alelnökötök ús a székelység tigvének intézését végző alelnökötök hozzám in!• esni s'Zives volt, elnökötök azt mondotta ; áldozat volt nekem "ide lejönnöm. Ezt a megáliapitást helyesbítő nem kell. üincs szó áldozatról* " üröm"nékem,hogy"'itt "lőhetek körötökben, hogy a szoíftetékbe nézhetek" s ozt az örömöt már naraarabb meghoztam volna magámn±, ha a viszonyok alakulása eddig nem kívánta volná jelenlétemet állandóan Budapesten. De most itt vagyok, hogy lássálafc benneteket, hogy meghallg?s-:ai panaszaitokat - mert 'taaom,hogy 'panaszok lehetnek és vannak - s hogv megfcláijti a"panr.sz'ok orvoslásánál módját veletek "'ogvütt - értetek ér a közös magyarságért \ /Kitörő lolkos üljenzua és taps/ -• • -- Talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy azoít " közQ, "akik nem itt születcek, akik más országrészben nevelkedTek, talán alig" van valaki t aki nálam jobban ismer" aenuatekot, aki jobban ismerné "' ' szivetek dobbanását, olmétek csillogó ragyogását s álmaitokat* Almaitokat, amelyek lelkesitőnek benneteket, álmaitokat, amelyek gyötörnek benneteketálmaitokat, amelyeket a jövőrő.' szőttök a amelyekoon a múlt ealékoi kim " z " sértőnek* Én tudom, hogy aiiy-n nehézsegekon. milyen szenvedéseken és mcg# próbáltalásokon át'jutottatok ide* En tudom, nogy az erdélyi magyar nép hogyan tartotta" meg nem r. népi vegetatív élet, hanem a nemzet felet színvonalán azokat az ideálokat, amelyekev éven át mindig'szolgált, 3n tudom, hogy amikor megszűnt a magyar állami berendezkedés szerveinek mük8*» dése, egycsapásra helyükbe léptek a magyarság ősi szervezetei : a magyar egyházak, hogy átvegyék ősi feladatukat és kezükbe vegyék a nép ii^hyitá*" sanak" munkái ál* S mint más orszigróBB szülöttje moshatom nektek, az egész magyar nemzet-mélyen hálás az erdélyi magyar őrházak minden egyes lelké* szénák árért a munkáért, amelyet az elmuTt 2Z öven át önzőt lenül, lolko* sedéssol és álcbsatküsaséggalvégeztek. . ^/ t^r ^„ ttt
