Napi Hírek, 1941. december/2

1941-12-16 [0504]

oSLö/üé^ ^rácból jelentik: Különös vendég jelent meg a napokban a stájerországi Berndorf falucska utcáján. A közeli erdőből besétált egy pompás szarvas. ^Büsz­kén hordta fején nyolcágú agancsát és mintha nem is látná a rábámulé embereket, ' végigment • falun , majd eltűnt a falu mögött abban a kis mélyedésben, amelyben egy patakocska csordogál, A falu lakéi . egy ideig várták, hogy a szarvas felkapaszkodjék a mélyedés másik / oldalán, majd amikor hiába vártak, a szarvas után mentek. A szarvas , ott hűsölt a vizben és a kivéncsiak mind jobban szaporodó tömege sara zavarta. Az emberek iránti nagy bizalomra csakhamar ráfizetett.* Végzete egy vadászt hozott arra, aki minden habozás nélkül arcához kapta puskáját és a jámbor szarvast egyetlen lövéssel leteritette. /MTI/ ... W Lö7k*/Dé9 Berlinből jelentik: Nevanlinna egyetemi tanár, a helsinkii egyetem rektora érdekes előadást tartott a berlini egyetemen arról, milyen hatással van a tudomány a nemzeti fejlődésre, Nevanlinna tanár ismertette a finn nép történetét a mai hazába való költözéstől, amely kr.u. 500 körül történt, egész a jelenkorig, majd hangsúlyozta, hogy a finn nép az orosz kelet és germán észak és nyugat határán mindig a germán müveitság előőrsének tekintette $agát. A svéd hatás mellett a német kultúra hatása érvényesült leginkább Finnországban, Az eloroszositás elleni küzdelem csak megacélozta a finn népben a szellemi és^nemzeti önállóságra törekvés akaratát. Ez a törekvés a világháború után a független finn állam megalakulásával győzedelmeskedett. A helsinkii egyetem ezen a téHen már 300 év óta vezetőszerepet játszott. A finnek­nek a ITémet Birodalom Oldalán a szovjet ellen most folytatott küzdelme meghozza / / ma jd azt a győzelmet, amelynek nyomán egész Európára beköszönt a boldog virágzás korszaka, amelyben a finn nép függetlensége és önállósága végleg biztositva lesz. /MTI/ o A/Dé 9 Vichyből jelentik: A Paris Soir jelentés-e szerint svéd meteoroló­gusok megállapították, hogy a sarkvidék éghajlata néfeány év óta fokozatoson enyhül. Az Északi Jeges-tenger vizének hőmérséklete a meg­figyelések szerint mintegy három Celsius fokkal emelkedett. A grön­landi partvidék egyes körzeteiben a tengerviz állandó hőmérsékletének emelkedése eléri a 7 Celsius fokot s a Grönland felületét boritó vnstag jégkereg a partok mentán mindenütt mintegy két kilométernyi szélességben felengedett. A sarkvidéki éghajlat enyhülését elő­idéző okok egyelőre ismeretlenek, /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom