Napi Hírek, 1941. december/2
1941-12-20 [0504]
\J Uj XAJ í. X \J W é Ul é « " 1 2 vkf. osztály kéri az igen tisztelt Főszerkesztő Urakat,, hogy lenti" cikket nagybecsű lan juk' legközelebbi szamában közöltetni szíveskedjenek. A 36ai kultuszról. Nagy nemzetek, hosszú évezredeken át kegyelettel adóztak harcokban elesett hős fiaik emlékének. Halálukhoz fűződé' regéket hőskölteményekben ás népi mond iákban hagyták rá a késő nemzedékekre. Késeiket történelmi alakokká formálta a' történetírás is, ledönthétetlen emléket állítván nekik a szivekben. A~ ember azt hinné, hogy a népeknek ez' az ösztönös megkülönböztetése pusztán az emberi" léleknek a multat melengető készségéből" fakad. Hiszen mindenki szívesen emlékezik vissza hozzátartozóinak nagy cselekedeteire, mert az elődöknek dicsőséges tetteiből reájuk is esik egy késő fénysugár. 1 hősi kultusznak mégsem ez'az igazi mozgatója'. Hagy népek nem azért élnek a mult emlékeiboTJ hogy jelenük sivár szürkeség-ét'"a rég letűnt fény visszaálmodásával színesítsék, nanem azért, hogy nemzedéküket a sorsszerűén reájuk szakadó küzdelemre lélekben felkészítsék es a lelkeknek ezzel a felvértezesóvel uj harcaik sikerét és ezáltal jövendőjüket biztosítsák. Helytállás és küzdelem nélkül minden nagy nemzet is. feledésbe merül, mert belőlük kialudt már az életerő. A fiatal népekben' viszont oly nagy az önmagukba vetett bizalom és olyan erős a jövendőbe vetett hitük, hogy ezért a szeob ás'várva várt életért a halált is vállalni készek. Titokzatos szellemi erő az, amely a nemzeti közösségért vállalt hősi önfeláldozásokból, drága emberéletek kialvásából mindig életet sarjaszt. j?zt a hit- " valló meggyőződést írják tehát- zászlójukra azok a nemzetek, amelyek az életet megváltó ^ na Iáit különös-megbecsülésben tartják. T.z a hősi kultusz igazi értelme és ebben jut méltó' helyére a hősi halál tragikusnak látszó eseménye is. Sokat olvasunk ós hallunk olyan emberekről, akik hivatásuk 1 teljesítésének estek áldozatul. Beszélnek az emberiség erdekében végzett kutatóknak önfeláldozó életéről és életükhöz méltó haláláról, pináén " " tiszteletünk mellett, mégsem nevezhetjük hő^i halottaknak, mert ilyen csak az lehet, aki a nemze t jövőjének megváltása r rdekeb en harcolva, teh a-c fe g yverrel a kezében, telte éíeléTaz áldozati oltárra, vagyis történelmi küldetést Mtőlí be és polgári hivatásától téliesen függetlenül, az ui nemzedék boldogulásáért vállalt katonahalált. Ebben az emberfeletti lelkierőt igénylő elhatározásban a véletlennek, a vakszerencsőnek vagy, éppen a haszonlesésnél semmi része sincs. Még csak nem is merő bölcselkedés. A col ugyanis nem a halál szenvedőleges eltűrése, hanem a megváltott diadal, amelyért a hős honvéd halélrakészen is bátran s megalkuvás nélkül küza. A hősihalál tehát lénvegében élet erőszakolja a boldogabb utókor ha/Us emlékezetében pedig magasztos erkölcsi erők örökme üde forrása. A oelole sugárzó szellemi értékek még akkor is szebb jövendőt ígérnek, na a csata nyomban nem is hozna meg a diadalt. A hősi halál tehát gyakorlati eő .szellemi kihatásában a férfi erények le'.'eszményibb megnyilatkozása: a halai e lvállalása a nemzet életének lobbrafordulásáért. /MTI/ J
