Napi Hírek, 1941. december/2

1941-12-20 [0504]

Ht Küm Kö/Wn 11 Berlin, december 20./Magyar Távirati Irnda/ f^Ua- J A Berliner Börsenzeitung beszámcl a Gyékényesnél ujraépitctt taid negnyitaa áról és megállapítja, hogy az ünnepélyes megnyitásnak jelképes jelentőségű is van, ., ----•*' , A magyar-horvát kapcsolatokatírja a.iap - az egyre inkább valő közeledés jellemzi. Ht Köm Kö/Wn 11 Berlin, december 20 /Magyar Távirati Iroda/ A n$met lapok budapesti jelentésükben ismertetik Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter felsőházi beszédét és kiemelik a miniszternek azokat a kijelentéseit, anelyek szerint az árakat hosszú időre megszilárdítják és betartásuk felett drákói szigorral fognak őrködni. Ht Küm Kö/Wn 11 Berlin, december 20,/Magyar Távirati Iroda/ A német lapok megjegyzés nélkül közlik a hirt,'hogy Egyiptom megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarorsaággal. •- Na/Vá 4 A Magyar Távirati Iroda jelenti: Illetékes helyről kapott értesülés szerint a képviselőház december 22.-én, hátfőn dili 12 órakor a felsőház üzeneteinek átvétele céljából ülést tart. Kóma, december 20. /Magyar Távirati Iroda/ A fopolo di Trieste-ben sf*j\ érdekes cikkben fejtegeti a magyar államiság eredetét és joliegét. Megállapítja, hoíj a Duna völgyében a magyar volt az egyetlen né-p, amely képes volt államot alkotni. Amikor a magyarok elfoglalták mostani hazájukat, ezen a vidéken még e-yáltalán nem voltak megszervezett erős államok. I II. század végétől kezdve a magyar nép^mindig fenn tudta tartani állami életét, megőrizte nemzeti sajátosságait és jelleget. A magyar nép bizonyos fokig nem feledkezett meg keleti eredetéről: azonban nem hagyta figyelmen kivül azt sem, hogy a Duna völgye földrajzilag Európa szerves része". A ci kkiró a továbbiakban részletesen f o?.lalkozik a magyarság eredetével, a honfoglalás és az állandó letelepedés kérdésével és a'középkori makvar lakosság foglalkozási és kereseti viszonyaival, valamint kultúrájával. A magyar állam keresztény, európai jellegét híven tükrözi vissza a magyar lkotmány is. A magyar államreni szeri; Szent Istvántól kezdve természetesen nagy fejlődésen ment keresztül, azonban alapvelő , eredeti jellegét ezer éven át mégis megőrizte. .