Napi Hírek, 1941. december/2
1941-12-20 [0504]
I D/D/Vá 4 /Salazar nyilatkozatának IV. folytatása./ Végül december 15.-én a londoni portugál nagykövetnek egy jegyzetet nyújtottak át - folytatta. Salazar - amelyben az angol kormány késznek nyilatkozott arra, hogy a régi szövetségesre vald tekintettel azonnali segítséget nyuit Timornak s ezt a segítségnyújtást az ausztráliai és a holland erőkkel szervezi meg. Ha a portugál kormány elfogadja ezt az ajánlatot - mondott a jegyzék - akkor az angol kormány azt javasolja, szólítsa fel azonnal Timor kormányzóját, hogy a megjelölt formában kérje a segitséget. A szingapúri megbeszélésre szélé meghívás ainek ellenére is fennáll. A következő nap, december 16.-án délután az angol nagykövet közölte a portugál külügyminisztériummal kormányának az értesüléseit s ezért a következő nap reggelére megbeszélést tűztek ki a timori portugál kormányzóval. Timor szigetének hollandi részén már egy csapat közeledett Dili városa felé, hogy megakadályozzon egy ellenséges partraszállást. Ezután mégegyszer világosan megtárgyalták a kérdést, úgyhogy az angol nagykövetnek semmi kétsége sem lehetett afelől, hogy kivül állanak a megkezdett tárgyalásokon, mivel az angol nagykövet nem egy támadás feltételezésére, hanem más feltételezésre hivatkozott, a portugál kormány pedig a segélynyújtás alapjául veszély t vagy aggályt tekintett, amelyet a téiy ác nem erősítettek meg. A kormányzó utasításai világosak voltak és ezért nem is változtattak azon. A megbeszélésre irányuló kérelmet azonban nem utasítanánk el. Ebben az értelemben küldtünk utasítást Timor szigetére. A portuf ál kormány magatartása láttára a brit nagykövet nem járult hozzá ahhoz, ogy tervezetet terjesszen elő mindkét kormánynak a csapatok partraszállásáról szóló közös nyilatkozatáról. A holland ügyvivő ugyanezen a napon haéonló fordulatot tett. Ezzel párhu-lamosan folytak a londoni portugál nagykövetnek a brit külügyminisztériumban folytatott megbeszélései. Ott is az események gyors fejlődésére hivatkoztak a csapatok közbelépésére egy az újságokhoz küldendő jegyzék tervezetére, amely alatt a portugál kormánynyal való egyezmén/t értettek, amely azonban ebben a szövegezésben leh©~~ tétlen. Nagykövetünk érvelését nem utasították el, az alállamtitkár azon-'-.; ban annak az aggályának adott kifejezést, hogy az akciót már végrehajtották. December 17.-én reggel a brit nagykövet egy ujabb értekezés során ahhoz az előbbi érveléséhez ragaszkodott, hogy már fenyegetés esetén is meg kell történnie az ausztráliai és holland csapatokkal való együttműködésnek, még pedig olyan módon, mint azt a timori holland ha tósagok'ért elmezték. Azonban ezt a megbeszélést sem lehetett tovább folytatni, mivel a dolgok olyan állását feltételezte, amely a portugál kormány' számára lehetetlen volt: csapatok partraszállása, a kormány akarata ellenére olyan veszélyek feltételezésével, amelyek nem bizonyultak be és amelyek még ki sem raj_zolődtsk . Ugyanabban a pillanatban, müőn a lisszaboni brit nagykövet még igyekezett rábeszólni a portugál kormányt arra, hogy adía beleegyezését idegen csapatok bevetésére nemcsak a portugál szuverenitás elleni támadás esetére, hanem fenyegetés esetére is; Timor szigetén már partra is szálltak a bejelentett védőcsapatok. Az a megbeszélsó,aamelyet e reggelen a timori kormányzótól kértek, nem tárgyalások folytatására volt szánva, hanem csupán arra, hogy a kormányzót felszólít sák a partraszállás megengedésére. A kormányzó utasításaihoz tartotta magát és megtagadta a partraszállást, de szerén; erőivel semmiféle ellenállást sem tuaott azzal szemben tanúsítani. /Folyt, köv./