Napi Hírek, 1941. december/1
1941-12-13 [0503]
X Bs/Co 5 B ó m a , december 13. /Stefani/ .Dalton angol gazda9ágügyi miniszter kijelentése, amely szerint Japán úgyszólván kimerithetetlen tartalékok felett rendelkezik, ayilt cáfolata Churchill és Roosevelt ki jelenéseinek. Churchill és Rorsevdt, hogy népeiket a felkelő nap országa ePem. háborúba kcverj'k, azt állifcották, Japán teljesen kimerült a kinai háború következtében 1: és nyersanyagok ter^n nagy oehézs'ggel küzd. De maguk a tények is játszva megcáfolták az angolszász kardcsörtetők jóslatait. Az amerikai és angol nép most feltetheti a kírdést, vajion vezetőik lelkiismeretlenek voltak-e, vagy pedig, tudatosan f élrevezett5k-e országaik közvéleményét,hogy igy beletaszítsák országaikat ebbe az uj ée borzilmas kalandba, - irja Gayaa a Giornale d Itália vezércikkébe!,. - Az ébredés igen ke t serü volt az angolt—szászok számárs msja tovább Gayda r mert hosszú ideig támadó jellegű tt rveket készítettek. Japán ellen,most pedig a harc első napjától kezdve védelemre kényszerülnek. - Ugyanilyen csalódás érte az angol háboruspáriákat Olaszország részéről isj az angolok ugyanis azt hittex r hogy-Olaszprazíg, amely kimerült az abesszíniai és spanyolországi hadjáratba^ "J3ibe van zárva a Földközi-tenger medencéjébe, nem lesz abban a helyzetben, hogy Németország oldalán harcol ion a demokrata koalíció ellen. Szerintük Olaszország háború esetén csak ' " * ..^pillanatnyi kellemetlenséget' 1 okozna Angliának,minthogy hajóhadával egykettőre megsemmisítené az olasz tengeri haderőt s narcképteienné tenni Olaszországot. Az esem nyék ezeket a jóslatokat is megcáfolták.Tizennyolchónapi Mboru után Olaszország megakasztja az angol hajózást a £ öldközi-tcng> ra^rra kényszeríti el 1-ínségét, hogy jelentős haderőket tartson ezen a fontos tengeren, bár azJtnr *' máshol nagyobb szükség volna. Churchill 4& Roosevelt politikája - állapítja meg Guyda - csak szorosabbá tette a hármasbat-Imi egyezmény szövetségit. Ez a szovtség olyan erős., hogy Anglia és Amerika segítségért kénytelen-aotdulni. A Fehér Ház a Szovjethez fordul és támaszpontokat kér tőle a Csendes-óceánon. Kétséges azonban, vajion a Szovjet Unió eleget tesz-rc en ek a kérésnők, minthogy azzal automatikusan háborúba keverednék Japánnal. Erőseveit ezenkívül a pánamerikai államok szolidaritásához is fordul. A latin Amerika köztarsasagai azonban nem egys^esek abban, hogy milyen álláspontot foglaljanak el . A délamerikai államok ma három csoportra oszlanak. Az első a közép-amerikai államok csoportja, amely passzívan teljesiti Washington parancsait. A második csoport a többi között maerába foe-lúja Brazíliát s ez a csoport csak az Egyesült államok iránti , szolidaritás hangoztatására szorítkozik. A harmadik csoport, amelyet elsősorban Argentína és Chile képvisel kimondottan semleges álláspontot foglal el. A tengelyhatalmak teljesen tisztában van ak azzal, aogy a délamerikai államok, amelyek az'Egyesült Államok gazdasági és katonai nyomása alatt állanak, rendkívül kényes helyzetben vannak. A tengelyhatalmak és Japán egyáltalában nem kivnjá* ezeknek az orszísroknak területi épségét, függetlenségét, politkai, vagy gazdqsági érdekeit érinteni Az a tény egyébként, hogy Olaszorsaág tcigja a nírmas fiat almi egyezménynek , egyúttal biztosíték latin Amerika ál amai szLlmíra 3 hogy a hármas szövetség sohasem fog a nyugati félteke katolikus és y latin államai el" en felvonulni. Az egyetlen veszély amely ezeket a nemzeteket fenyegeti, az angolszász háborús szellem, amely különben a világ valamennyi szabad népének biztonságát veszélyezteti. /MTI/
