Napi Hírek, 1941. december/1
1941-12-04 [0503]
Ga/iíB A Magyar Távirati Iroda jelenti: Bárdossy László miniszterelnök a MOVE által a pesti Vigadóban rendezett nemzetközi jellegű "Antibolsevista kiállitás"-t a következő beszéddel nyitotta Heg: . , - Annak a vedelni harcnak, amit a civilizált keresztény Európa folytat e bolsevizmus ellen, nemcsak az a feledata, hogy katonailag semmisítse meg a Szovjetet, hanem az is, hogy széttépje a hazugságnak, félrevezetésnek, megtévesztésnek azt a szövedékét, amely mint egy roppant függöny eddig eltakarta a Szovjet belső viszonyait Európa tekintete elől. Ennek a függönynek felónk fordított hazugul mázolt oldala azt hirdette a hiszékenyeknek, hogy túlfelől egy boldog, megelégedett, munkás" társadalomban a szociális igazság osztja áldásait. • Mi magyarok, akiknek a sora közel öt hpnapon at szbrnyd és felejthetetlen kóstolót adott az erőszak, gyűlölet, irigység és pusztítás bolsevista anarchiájából, tudtuk, hogy ez nem igy van./ügy van, helyeslés./ Európában azonban egyesek - talán sokan - még mindig hittek abban., amit a szovjet propaganda hirdetett. Hitték, hogy az orosz térség kimerithetex len gazdagságát Moszkva hatalmasai talán mégis a tömegek javara és boldogulásira fordít j^ ^ té ^ Qs i3meret lenség tartotta fenn ezt a hitet, mint valami bódult szuggesztiot, amit a bolsevizmus hatalmasai tápláltak, mindent megtéve, hogy idegen szem ne láthassa azt, mi folyik valóban az orosz mezőkon, orosz falvakban, városokban, gyárakban és munkahelyeken. Hogy ne tudhassa senki, mi a eorsa ott tényleg férfinak, asszonynak, gyermeknek s milyen sorsban ei a munkás, akinek felmagasztositésát. *rd*keinek védelmét, a bolsevizmus mxnaig elsősorban hirdette. Csak néha, elvétve sikerült a bolsevizmus néhány barátjának odajutni, akiket éppen azért engedtek oda, mert a szovjeturalom tévtanaiban hittek és hinni akartak, de ezek is - kivétel nélkül - mólyen kiábrándulva, felháborodva éa csömörrel eltelve tértek hazájukba vissza. Most az európai nemzetek fegyverei szóttépték azt a függönyt, mely a káosz és anarchia világát eddig előttünk eltakarta. Katonák százezrei látták és látják, mit jelent a maga valójában a bolsevizmus szociális igazsága. Láttak, hogy az emberi lót móltóságát milyen szédítő mélységbe lehet letaszítani. Látták, hogy a tömegeket milyen kétségbeesett nyomorban és nélkülözésben, micsoda állati sorsban lehet tartani. Látták, hogy a munkás nem volt más, mint rabszolga, akinek teste legutolsó erejét is oda kellett adnia a szovjet hadsereg felszerelésére, de legelemibb, legszerényebb, Igényelnek kielégítésére se számithatott. Mindezt csak azért, hogy a Szovjet hatalmasai a nihilizmus pusztíxásvágyát és gyűlöletét minél szélesebb területekre terjeszthessék ki. Azok a,messze orosz vidékek, amelyeken az európai nemzetek katonái bevonultak, elrémitő képét mutatják mindennek. Az a terület a valóságos antibolsevista kiállitáa. /filénk helyeslés./ Ennek a mi kiállításunknak a keretei és falai kitágulnak, megszélesednek s odatorkollnak a messze, a távoli orosz mezőkhöz. Amit itt láthatunk, csak egy töredéke, csak egy morzsája annak a borzalomnak és szörnyüségnek,aml ott tárul elénk. Ablak ez a kiállítás, amelyen át a szerencsétlen,elkínzott Oroszország testébe tekinthetünk, £iogy újból megerősítsük a mi husz év előtti keserves tapasztalataink tanulságait s hogy szilárd lélekkel valljuk, s ha kell, meg is "harcol ju-ívk azért a meggyőzedésünkért, hogy a bolsevizmussal most már végleg és mindenütt le kell számolni- /Hosszantartó lelkes taps és éljenzés./ £ bele, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR * "* K szekció
