Napi Hírek, 1941. november/2
1941-11-29 [0502]
W Cs/B Washington, november 38. /Német Távirati Iroda/ S Roosevelt elnök a péntek délelőtti.-,-ajtóértekezleten ázt mondotta, még mindig reméli, hogy délután megkezdheti többizben elhalasztott és tíarmspringsben eltöltendő szabadságát. Még nem tudja, hogy •Űkor jön vissza. Sz a többi között "a japán helyzettől "függ. Roosevelt közölte azután) hogy azokat az északamerikai kereskedelmi hajakat, amelyek amerikai kikötőcből Spanyolországba és Portugáliába mennek, nem fegyverzik fel. Ugyanez vonatkozik azokra az ' amerikai hajókra, amelyek Közép- ós Délamerika között közlekednek, valamint a mostani körülmények között a Csendes-óceáni északamerikai hajókra. Arra a kérdésre, számit-e a Csendes-óceáni viszonyok gyors változásába'.. Roosevelt azt válaszolta, hogy ez Tokiótól fttgg'Ós nem Tasn ing; ont él. Az északamerikai kormány - mondotta Roosevelt - a Csendesóceáni térség tekintetében a végtelen türelem politikáját követte. Amikor megkérdezték, ait mondott csütörtökön Kuruszunak és Somurának. Roosevelt kijelentette, körülbelül ugyanazt mondta nekik, mint amit Hull előttevaló nap tárt eléjük. Jólértesült,xormányzatí körökben ezzel kapcsolatban kijelentik, hegy az 2ayeg.'lt államok politikája a Csendes-óceáni térségen a szigorú "meg nem támadási politika" volt en az északamerikai kormány mindig ügyelt arra t hogy ott ne tegyen olyan lépé:,e : *et, amelyek megváltoz-" tatiiatnái a békés állapotot. Az északamerikai kormány nagy türelemmel iparkodott meggyőzni Japánt e politika helyességéről. Akkori fáradozásai közepette történt azonoan, hogy a japán exoedicíó Indokinába érkezett és ez Washingtonban igen nagy aggodalmat váltott ki. Az északamerikai kormány a Csendes-óceáni térségen a status quo megtartásáért dolgozik, kivéve Kínát, amelyet vissza kell adni a kínaiaknak: /íTl/ X "í$/e 0 Madrid,, november 2*. /Stofani/ • Az " ABQ' 1 részleteket közöl Churchill. "Hagy kortársak" cimü munkájául. A mostani brit miniszterírjpk, aki akkoriban vad kom- unist?,ellene8 volt/elitélte a bolsevizmust/nem csupán mint társadalompoli%ü tervet, hanem mint "olyan tényezőt, amelynek rendel 1-etese, hogy habom utján összezúzza a társadalmat': Churchill felszílitot* a i«ép tor szagot a^jo-n el követeléseitől és vezes?en bolsevista-alLenes kereszteshadjáratot. Németország -irta Churchill - el tudja zárni az utat a forradni• 1 barbarizmus elől is ezzel szolgálni tudja a maga és ellenfelei erdekeit egyara-t. Ha Nemetország ilyen szolgálatét tesz neki. akkor nagy é demeket szerez a. kei&szteny civilizáció körül, sőt elősegiti Nagybritanni£,Franciaország és a Német birodalom olyan barátsá'^t,amoÍiyei..Eur&>nkkjavárá szolgálhat. J Ma - auStja meí' az ABC - ez a bolsevista-e! la.es keresztes hadjárat, anelvet Churchill Javasolt, folyamatban van, majdnem égisz SutSpának erkölcsi támtbitásával, amely <*101 - épre^ Anglia vonja ki magát*. Brit vezető tényez ők/akiket becsvágyuk és önzésük elvakít, habozás neJkul ro^-mlás szélére vitt4k a világot, amikor egyesitették egyrészt a. kommunizmus, : másrészt az-angolszász ^s zsidó plutokrácia Anyagias és gatlas nélküli ínternacionáléit. . 'jvjy /i u i • N A lan ezután idézi Sztálin dobását, hogy angUa csak ugy tudta edcig hatalmát megtartani, hogy másokra; kapart ara ki a forró gesztenyét. /WTÍ/
