Napi Hírek, 1941. november/2
1941-11-23 [0502]
o- Na/Rn /Szolnoki Széchenyi-ünnepség I.folytatása/ - Széchenyi irány^^ munkásságáénak nemzetünk jövője szempontjából talán a két legértékesebbje a nsza szabályozása és a vasút, Programon át rövid jelszóban összefoglalva tálén ttgy fejezhetnek kii ' Mindent a magyarságért, főleg a tiszai magyarságért. A nagy idealistának reális gondolkozásmódjára misem jellemzőbb; mint azok az elvok,amelyeket a szabályozást illetően szükségesnek tartott leszögezni, - A nagy férfiú ugy JL átszik, csak a tervezésben volt magyarosan rriongó, a kivitelben,?, céjgrdekében hidegon és tárgyilagosan racionális tudott íonni. Hogy a Jisza szabályozásának Széchenyi által megkezdett munkája mit jelent o L iszc.völgy gazdasági életére, azt kőt adattal lehot érzékeltetni; Szőchonyi munkái nyomán 1867-ig Ö37-,000 magyar hold területet sikerült mogmonteni a tiszai árvizoknek csaknom minden esztondőbon visszatérő pusztításától; pedig körülbelül 4,5 millió katasztrális baldrr. tehető az a terület, amit - a müvet Széchenyi s zellomőbcn folytatva - mcgnyertüraUt rendszeres kultúrának. - A szolnoki kikötőt jelentékennyé ós fejlődóskőpcsső főlog az teszi,hogy a tiszai kikötők közül . . legközelebb vnn^a f városhoz ős noacsaK: a főváros folő, hcnom.i aindon irányion c. lehető legjobb v-r.suti összeköttetése van. ' ' Itt csak arra kivánok rámut8t:ii, amit'Széchenyinek a magyar vasutügy érdekében kifejtett munkássága szolnoki vonatkozásban jelentett. Széchenyi ez elgondolásának eredményeként , a Szolnokon át Budapest felé irányuló kelet-nyugati közlekedés érdekében épiti ki és helyezi forgalomba 1857 novemberében a tiszavidéki vasúttársaság a szolnok^debreceji és Í858 októberében a szolnok-aradi vonalat, Szolnok már ezzel a két fővonallal az ország legelső és legfontosabb vasútállomása és ezzel forgalmi központja lett.Ma Magyarország legnagyobb állomása a szolnoki. Az állomás összes vágányhossza a mühelyi váganyzátokat is beleszámítva 105 . kilométer, tehát hosszabb mint a Budapest-Szolnok közötti vasútvonal. - Mindezzel télies lett az a szerep, amit Széchenyi Szolnoknak szánt. A fávárost a kelettel összekötő két fővonal találkozásánál, a helyiérdekű vasutvonalak gyújtópontjában és a tiszai hajózásnak a fővároshoz legközelebb eső kikötőhelyén Szolnoknak, ez egykoiríHeves^ülső-Szolnok vármegyék hajdan jelentéktelen községének vármegyeszékhellvé, az Alföld forgalmának és kereskedelmének , mezőgazdasági kultúrájának es iparának központiává kellett emelkednie. A város gazdasági ielei* tőségének emelkedésével lépést tartott ú zolnok népessége számának emelkedése, A pest-szolnoki vasútvonal üzembehelyezóse után Szolnok lakóinak száma 10.400 volt, ma már 43.000 -et is meghaladja. . iizzel a néhány adattal ' m jellemeztem azt is, hogy mit jelent a ozéchenyi által megindiiott munka és annak orddményei fi magyar gazdasági élet, a magyar kultúra és a nagyér nemzet számára. Az a *av azonban, amit Szolnok, a százóv előtti jelentéktelen helység a uzechenyi által megjelölt nyomokon megtett addig, amig a mai gazdaság és kulturgócponttá fej-ődött, tanulság minden magyar számára, hogy ebben az irányban kell mindnyájunknak haladni. i»z az irány - hogy Széchenyi szavaival éljek - a jó irányzat, amely az általános gazdasági emelkedéshez, a széles\2& ^t^ 8 ? ^P 1 műveltséghez és'ezeken keresztül a magyar nemzet megérő aodéséhez és megújulásához vezet. /íolvt. kÖV./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
