Napi Hírek, 1941. november/2

1941-11-20 [0502]

T D/B/VT V i c h y , november 20. Pucheu belügyminiszter a OFI Francia Hírszolgálati Iroda munkatársának nyilatkozotF tevékenységének alapelveiről és célkitűzéseiről'a Pétain tábornagy által lefektetett irányvonalnak megfelelően. - Az eldűlt ötven évben Franciaországban a közélet terén mindenki gyengeségre najlott. Egyesek a régi pártrendszerhez ragaszkodtak 8 a pártpolitika rabjai voltak. Mások - elenyésző kisebbség csupán szembehelyezkedtek ezzel a rendszerrel, de bizonyos mértékben ők is a kényelmes életmód hivei voltak s nem mérlegelték annak veszélyeit. - Ma elérkezett az a pillanat, amikor választani kíll e kényelmes életmód és az ország java között. Ez a mi drámánk, de önhittség volna azt állitani, hogy kikerülhetjük e választást. Ma már minden franciának meg kell végre értenie? hogy a világtörténelemben még soha sem értek el semmit a visszakozással. Kevesen értették át gyorsan az uj helyzetet - mondotta Pucheu és áll ez a szemrehányás az uj renddel szembehelyezkedő kisebbségére is. Igy súlyos tevedóst követtek el azok. a hazafiak is, akik a nemzeti forradalom megindulásakor azt hitték, hogy egyszerűen csak 1936 következményeinek a felszámolásáról van sző. Az . • 1936-os mozgalom azért jöhetett létre, mert a nemzet vezet£ rétege nem tudta megoldani a szociális kérdést. x A belügyminiszter ezután kijelentette, hogy a szóbeli Ítélkezések s a könnyelműen elkövetett igazságtalanságok ioeje már elmúlt. Az igazság szellemében kivételes rehabilitációs és kegyelmi intézkedéseket tesznek. - Igen sok franciát küldtek internáló táborba - mondotta. Gyors felülvizsgálatot rendeltem el minden egyes esetben s máris elbocsáttattam igen sok internáltat. - Nem akarom, hogy akárcsak egyetlen egy jóakaratú ember is börtönben sínylődjék - mondotta. Az osztálykérdésre áttérve Pucheu kijelentette, hogy a tábornagyggal együtt szüntelenül azt hangoztatja: fel kell szabadítani a munkásokat pro let ár-sorsukból, meg kell szabadítani őket alacsony abbrendüségi érzetüktől. De a nemzet más elemeit is meg kell szabadítani a munkásosztály iránt érzett félelemérzetüktől. Egyszersmindenkorra végezni kell azzal az eszmével, hogy az egyik ember kizsákmányolhatja a másikat. A parasztságra vonatkozólag a miniszter kijelentette, nem titkolhatja* el. hogy ennek az osztálynak fontos zerepet kell játszania a francia felemelkedésben. Annak a hitének adott kifejezést, hogy a parasztság józanságára joggal lehet építeni. A belügyminiszter végül a kormánynak a szabadkőmivességgel és zsidókérdéssé' szemben elfoglalt alláspofct ját'vázolta. - Ebben a tekintetben nem tettünk: sem elvakult-, sem önkényes intézkedéseket - mondotta. A szabadkŐraivességnek nem szerves fejlődés volt az alapja, hanem a népi kérdéseket figyelmen kívül hagyó érdekszövetkezés. Ezt az elvet pedig nekünk lehetetlen elfogadnunk, hacsak nrm akarjuk, hogy a nemzeti forradalom eszméje üres szóvirággá váljék. Ugyanez áll a zsidókérdésre is. 1914 előtt Frabciaorszagban mintegy 300.000 élt belőlük,,1939-ben már több mint 1,200,000 zsidó lakot Franciaország területén. Es mit csináltak a zsidók nálunk? Felbomlasztották gazdasági hagyományainkat és toisszaéitek pénzbeli hatalmukkal. . .mondhatják-e azt, hogy a világon bárhol másutt ugy fogadták volna őket, mint nálunk. /Folyt. köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszekció