Napi Hírek, 1941. november/2

1941-11-18 [0502]

W Kő/S Helsinki v november 16./Német Távirati Iroda/ N A szovjet külügyi népbiztosság kedden reggel nyilatkozatot olvasott fel azokkal a vádakkal kapcsolatban, amelyeket Finnország emelt az Sgyesült Államokhoz intézett válaszjegyzekében a Szovjetunió ellen. A szovjet külügyi nipbi2tosság nyilatkozetável kapcsolatben a Finn Távirati Iroda a következő tényekre mutat ráí 1. Amikor a szovjet külügyi népbiztosság aat állítja, hogy Finnország a szovjet kormánytól kapta függetlenségét, szándékosan elhallgatja Finnországnak 1918-ban a bolsevizmus ellen folytatott háborúját, amelynek során a szovjet-ősapa tokát Finnországból kiűzték e ezzel megélesít ották Finnország önállóságát* 2. A balti államok példájából ma már mindönki világosan láthatja, milyen veszedelem Xenyegette volna Finnországot, ha elfogadta volna azokat a követeléseket, amelyeket a szovjet kormány 1939 őszén támasztott Finnországgal szemben. Azonkívül e tárgyalások nem Finnország kezdeményezésére, hanem a Szovjetuniónak Finnország ellen intézett alávaló támadása következtében szakadtak meg, amely támadás ellentétben állott a Finnország és a Szovjetunió között kütött ne gnemtámadási szerződés rendeltetésével. 3>- A Pravdában közölt ás az Egyesült Állomokhoz intézett finn viasz jegyzékben emiitett fenyegetést a moszkvai rádióban olvasták fel 1941 június 23.-án 18 óra 45 perckor. 4. A finn véderő:, ez^évt június 20.-a előtt semmiféle katonai műveletet sem folyta"^ a Szovjetunió ellen, egészen addig az időpontig, amikor «gkisereitek, bogy elhárítsák a szovjet légi erő finn célok ellen intézett támadásait. A Szovjetunió emiitett támadásai már június 22.-én kezdődtek és Június 25.-én általános támadássá fejlődtek, ugy hogy Finnország kénytelen volt ne gállapitani, hogy belesodródott a háborúba. "Jo^T 5. Mindenki, aki Finnország ügyeit figyelemmel kísérte, tisztában van azzal, hogy Finntr szagot .a Szovjetunióval szomszédos helyzete 1939 ősze óta szakadatlan önvédelemre késztette a Szovjetunió hódító és behatoló törekvései ellen, amely törekvéseket majd katonai, majd zsaroló politikai eszközökkel igyekezett megvalósítani. /MTI/ Ve Bl/B Berlin, november lö. /Hsgyar Távirati Iroda/ N • Az Angriff beszélgetést közörSztójay Döme berlini magyar követtel. öztójaiJ követ a beszélgetésben mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a német-magyar^fegyverbarátság tényének erősen kifejlődött lélektani alapja van. Ez az alan - a sziklaszilárd ós a legnagyobb veszélyben ujboí és újból •• m megszilárdult érzésekből áll, amelyeknek két tényezőjük van; a csalódásoktól mindenkor mentes bizalom ós a föltétlen megbízhat.ság. Német és magyar katonák vagy csapatok még soha egymást cserben nem hagyták* fz a fegyveres bajtársiasság - folytatta a követ -v megszabja a két nép viszonyát is. A kormányzónak az az elhatározása, hogy a honvédokét felvonultatja a bolsevizmus ellen, Magyarország számára az erkölcsi és hazafias kötelesség teljesítését jelentette. Az olyan népeknek," amelyeknek katonái a fegyverbarátság ilyen bensőséges érzéséből kifolyóan közös célért áldozzák fel eletüket, a történelem előírta a közös munka és a közös érdekek jövőjét is - fejezte be Sztójay Döme követ nyilatkozatát. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR kszekeió • 0- ŰJ/OJ/B 0 1 c s h á L a, neve-.í.sr 18* Az Orosháza közelében fekvő ötvös majorban e hó1.-én ójiel dohány tolvajok agyonlőtték, '."atolai István uradalrd ispánt. i csendőrség közel háromheti nyomozás után na letartóztatta a gyilkosság tetteseit bzabó oíndor és. p.radi Albert István napszámosok személyében., akik beismerték tettüket, /lli'l/