Napi Hírek, 1941. november/1
1941-11-04 [0501]
la Na/fin R ó m a ,november 4. /Magyar Távirati Iroda/ Az olasz lapok folytatják bosszú cikksorozataik közlését Magyarországról. A Tribuna Crooianitól, Budapesten járt tudósi tó jától közöl kéaeivkel diszitett beszámolót Keoskemétről, Magyarország gyümölcsöskertjéről és a Bugaci-pusztáról, Ismerteti Kecskémét szelepét Magyarország gyümölönellátásában és --emlékeztett arra, hogy Kecskemétről évenként 4-5000 vagon gyümölcsöt szállítanak kUjföldre. Kecskeméttől 40 kilométerre fekszik Kiskőrös, ahol Petőil, a magyarok nagy nemzeti költőié született s akinek szelleme egészen biztosan most is lelkesíti az ellenséges földön előrenyomuló magya** honvédséget, Kecskemét után Bugac 't és kö*nyékét irja le a tudósító. A bugaci pusztaságon olyan gyorsan repül az idő, mint az álomban, A csikósok, ezek a remek lovasok, rnytbrlógiktis hősökhöz hasonlóan száguldanak a végtelen pusztaságon. A Giomale d. Italiában Prosperi egy magyar családnál 8ltöltötc estiéről szémol be melegen és megkapó szavakkal. Leirja a csalid minden egyes tagjának meleg érdeklődését Olaszország és az olasz nyelv iránt, a "szívből iövo meleg vendégszeretetet és ismerteti a család tagjai nak visszaemlékezését Kun Béla rémuralmára és a kommunizmus borzalmaira. Ha Na/Rn Róma, november 4, /Magyar Távirati Iroda/ A nagyszerű kiállításban megjelenő . Comando oimü előkelő politikai és katonai lap közli Bankiss János egyetemi tanár tanulmányát n i latinitás a Duna-medenoében rt címmel. A szereő megállapitia. bogy az európai latinitás ereje és szélien© A ösztönözte ezeréves eletét és történetét egy nem latinnyelvü népnek , a magyarnak, A magyar nép latinos műveltsége világosan mutatja, ^cgy a latinitás az európai nétfek életében igazi összetartó erő, mert éppen ennek a nam latinnyelvü népnek sinarült fenntartania a rendet és biztosítania a Dtme-medence fejlődését, éppen ezé^t, mert műveltsége és géniusza latin alapokon nyugodott. Egyébként a latinitás nem másokat kizáró erő. mert például a Duna- völgjé ben nem akadályozta meg a germán,szláv ós más kultúrák értékes befclyását. A latinitás alapja főképpen az emberi és európai közösség összetartásában és fejlődésében rejlik. A középkorban különösen megmutatkozott az egész magyarság latinos műveltsége. I ragyarság vallási eszménvét is a latinitás hlsi fővárosából, Rómából kapta. A na gyár állam azonban nemcsak elfogadta a Rómából érkező ösztönzéseket, banem kidolgcz ta és kifejlesztette is azokat. Mátyás király korában a magyarság kulturális téren a legelsők között állott. Mátyás király óta .nuen üt Rómába vezet" és igy minden európai szellemi áramlat kapcsolatban áll Rómával . I magyar nemzet ezeréves fennállása óta benső hévvel és meggyőződéssel tölti be hivatását és jóllehet nem latinfaju nép, mégis a latinitás szellemét képviseli a ;>una völgyében, megvédelmezve Surőpa szellemi j&vait az áláosonyaob kultúráin népek között is.
