Napi Hírek, 1941. november/1

1941-11-11 [0501]

• • ~ A/J » -o* Kö75 /ungvári ünnepség. II.folyt./ Majd az ungi kö2igazgatá<?i kirendeltség tanítóinak vegyeskara magyar és ruszin dalokat adot t &iö a közönség viharos totszése mellett. Ezután Boksay Gyula dr./a ruszin Kurtyák Iván Közművelődési Egyesület elnöke rövid magyar-és ruszin^-n^elvü beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy amikor az egész ország Széchenyi emlékének hódol, ebból az em iá künn épségből nem maradhat ki ' Kárpátalja ruszin nyelven beszélő, de ma gyárul érző n'pe sem. Szükségét érezzük annak - mondotta -. hogy Széchenyi erkölcsi magasabbrendüsége, igazságos lelkülete, fenkölt katolicizmusa és lángoló hazaszeretete előttünk.ruszinok előtt is példaképpen álljon. Ruszin beszédében azt fejtegette, hcgry Széchenyi István e nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontját, amellyel - mint mondotta a türelmetlenkedő, sovén magyar hazafiságot keményen ostorozta, mert sz ő humanizmusa, keresztény erkolosis^gs semmiképpen sem egyez|tt£ ' fazokksl, akik talán meggondolatlanul a nemzetiségi kérdést nem magyar szemmol, de önző gerjedelecQiZőtte szellemi tompaság szakadékából nézték. rv^, |zután ismét Lchotay árpád a Nomzoti Ssiaház tagja adott elő Juhász

1 fMa, Kosztolányi Dezső ás Bárd Miklós müveiből Széchenyi Istvánra vonatkozó költeményeket. Kontratovics Irén görögkatolikus főespercs a Kárpátaljai Tudományos Társaság elnöke mondott magyar és ruszin nyelven nagyhatású beszédet. A magyar haza minden nagy fiát éppen ugy testvérének tokinti a ruszin nép, mint a magyarok, mondotta többek között. A ruszinságot Széchenyi Istvánnak a nemzetiségekre vonatkozó álláspontja érdekli leginkább, mert tudja, hogy a faját szerető nagy magyar még talán saját fajánál is jobban szerette idegen ajkú honfitársait. A nemzetiségi kérdésben az igazi szentistvárrj. g ^ndolatot hirdette:jA Dunamedencében lakó népek bé- " kes együttélését/^ .. , magyarságT* '.1. Mi ruszinok szent fogadalmat teszünk edes magyar hazánk iránt ebben a szentistváni gondolatban. Elődeink szegénységükben is becsületesek voltak, nem kacsingattak Észak és Kelet felé, hanem ^ak Buda vára "elé irányult a tekintetük. A Szent Korona egyesítette bennük a szentistváni gondolatot. Fogadjuk, hogy oz a gondolat vezet bennünket a jövőben is. Ezután megemlékezett a honvédség három évvol ezelőtti bovonulásáról. majd Isten áldását kérte a korainyzó úrra és a bolsevizmus ollón harcoló honvédségre. A közönség helyéről felállva melegen ünnepelte a Kormányzó Urat és a hős honvédőket Utána az ungvári közigazgatási kirendeltség énekkara magyar és ruszin dalokat adott olő nagy sikerrel, f* ŰM-U^ 44* «+it^4MsrZ3' s

?^-t után Asztalos Miklós Márciusi tüzek cimü ruszin I°g?ndáját adtá-j elő, Szuhy M.Smil rendezésével. Az eredetileg rádióra irt és 1849-ben lejátszódó tzinmü fő szerepeit Csapovics László, Kutlán András és Kutlán Andrasnd játszotta. A kitűnően sikerült emlékestet a magyar és a ruszin Himnusz zárta bo.