Napi Hírek, 1941. október/2
1941-10-30 [0500]
9 Cs/Rn Berlin ,október 29./Kenet i&irnti Iroda/ I ' Dietrich dr. német birodalmi sajtófőnök ajolkischer • Seobaohíerbeö állást foglal Roosevelt lecutóoo-i beszédivel kapcsolatoson, A "Pénzhamisító n cimü cikkben vietrich 3r, a kovet'-ezőket íajjx kiiT^*nX» lin lelenc Roosevelt azok közé a közveszélyes emberek közé tartozik, akik az állami tekintély, szónoki emelvényét logalmak és pszmói-; meghamiVitására használják fői. Sgy fczellemi gangstor van itt munkában, aki a fogalmak rendszeres esszcaavarásával o.^ósz népeket szeretne megjcvsszoeni, hc. :; v csalással elvegye jövőjüket. ü>zórt szükséges, hogy szellemi .pónsha* taisitását leleplezzük ós véget vessünk piszkos mcstGrsúgónckjj Az emberi gondolkodás- mint ismeretes^ fogalmak segitségévol aogy vógbq.i fogalmaknak általános érvónyüoknek kell lonniök. J^gysogos fogalmak nőikül' szellemi kapcsolat som emberek, sem nemzetek között, nem lehetséges. * világ valamennyi orvosa egységes elnevezéseket használ. Mi történnék például, ha egy berlini orvos vényt irna, do a washingtoni gyó^szerész más gyógyszert írtono elaúta ós sztrichnint szolgáltatna Ei? A gyógyszer kövctkcziJíbcn" ilyen esetben csak er;y beteg halna aog, ha azonl-anagyanozt teszik a po- 1.Lsikában, akkor egesz nőieket tesznek vele tönkre• Ilyen mérgezett gyógy:. ert nyújt ma Roosevelt "a népeknek. A fogalmak •eghaoisitásának ás a szólloml oénzhariisitásnak legrosszabb fajtája az a módszer, amelyet beszédeiben tudatosan felhasznál, amit Roosevelt állandóan demokráciának hirdet, az nem más, mint demagógia. Az a "szabadság", amelyről oly nagyhangon ós kenetteljesen beszél, csak ez elnyomás palástoló leple, "iájiberi joöai" mögött a valóságban az emberek jogfosztása rejtőzik. Amikor Roosevelt is.enhez fordul, a ^íiaaonnal téveszti őt essze. Aki pedig a MaWzi bálványát ülraria trónjától megfosztani, azt mim istentelent szidalmazza. Roosevelt erkölcsnek mondj a azt, amit ninden tisztacéges ember kópmutetásnak nevez, ^zaaadsagnak mondja, amit egyébként az éieöben az erkölcsi a^álvoktól való mentességnek szokás nevezni. Amikor például a közvélemény szabadságát magasztalba,a valóságban azokat a névtelen vélemény-gyárosokat dicséri/akik a ku...isszak mogul a közvéleményt mozgat ják. Amit szólásszabadságnak nevez az szervezett türelmetlenség minden szabad vélemény nyilvánitála ellen.amelyet az otodik nadoszlop átkos.müvének bélyegeznek meg.A lonroe~elv náía az* egesz yilag ügyeibe való beavatkozást -jelent,ákróPa önrendelkezési jogát Aos rika elleni fenyegetésnek mondja. Alikor védekezésről bcezél.ezzel saiát tá\ ráadásait akar,ia elrejteni.Amit Pedig támadásnak mond.az a valóságban védekezésbe például Roosevelt a dán Grönlandot"©ltalma álá* veszi,ez az ő nvelyet> ^természetesen nem támadás,hanem osak"védckezés; H a erőszakkal iár cl x^ana aion,vagypo.ig támaszpontok erőszakos megszállását követeli minden hrf^ v :3 fÍJÍf Z ^ Ban 6s .«»jnd&n lohotaégos szigeten,öz az" 5 pénzhamisító fi. vűlt*** Fé klncsc , szerint magától ertedően nem támadás^banem csak "jo<W Vüdokojos. Ha azonban Franciaország bziriában védekezik oz angolok gonosz ós lS^ní^ dá8a cl]-JP,vagy ha Irak tétéért harcol, ez az 5 szelóbca iScst lokménv ós nem menthető támadás az araerikai emberiesség le?szen^h 4o?n? ollenJa Németországra éhségzárlatot szerveznek azoLafik Seki hflEruWa. tok, ez a ^galomhaoisitö jbaaovelt szemében magáéi értődőén aleSovésbbá °!^töri, hogy czt * lkadét - - K UU ^J "urvja OÍVi^czcsoo biztosítsa, akkor cz az el ÍATÁ* PftnooJln támadás mikor temadas Boosevalt szenében és óikor nem az? kérdi dr. Dietrich.
