Napi Hírek, 1941. október/1
1941-10-13 [0499]
'•" . Újvidék, október 13. HlKvw-i Belgrádból jelentik: Nédics Gy. Milán hadseregtábornok, Szerbia miniszterelnöke vasárnap délben rádió szózatot intézett a szerb parasztsághoz és ezeket mondotta: Kedves foldmives testvéreim! Az utóbbi időben számtalan levelét* kaptam a földmivésektől, háborús bajtársaimtól, akik mind azt kérdik tőlem, hogy mit tegyenek, mit csináljanak, illetve segítséget kérnek tőlem, iz egyik ezt irja: s . »* , "Küldjed el hadseregedet és segíts rajtunk, mert többé nem lehet élni a rabló bandáktól. Jobban szenvedünk a kommunistáktól, mint őseink Koszovó /Rigómező/ után*'. A másik azt kéri tőlem, hogy védjem meg a faluját, mert a kommunisták nemcsak fosztogatnak, do mindenkit'legyilkolnak. A fosztogatók vezérei nem szerbek.Elükön három volt politikai biztos áll: Sndrej Voziani, Szlávkó Biondicsj a harmadik pedig egy zsidó. Erre a számtalan üzenetre válaszolok ma. A nép nyelvén beszélek, mint ahogy ezt harmincnégyévi közéleti működésem alatt mimig tettem. Szülőfalum Orasac, a Sumadia szivében fekszik, Oplenac és Topola közeié ben. a Karagyorgyevicsok ősi fészkében, Amikor egy hónappal ezelőtt felajánlották, hogy alakitsam meg a nemzeti megmentés kormányát és kíséreljem még józan ésszel megakadályozni az esztelenséget, amely a szerb nemzetet végrom' lásba sodorta, teljesen tudatában voltán annak, milyen nehéz feladatot vállalok magamra, Gsak két választásom volt: vagy tétlenül nézni, hogy nemzetünk miként vérzik el a polgárháborúban és a büntető expediciók csapásai alatt, vagy pedig egész tekintélyemet és meggyőződésemet latba vetve, minden tőlem telhetőt meg kellett tennem, hogy hazamat megmentsem a végső pusztulástól. Mint szerbnek és szerb tisztnek, akivel katonáim a háborúk folyamán jót és rosszat megosztottak, nem volt nehéz a második utat választanom és teljesen a szerb nemzet szolgálatába állnom a gyilkosok, fosztogatók és gyűjtögetők e '.len. Nem engedem meg, hogy a szerb nemzet eltűnjön erről a sokat szenvedett szerb földről. Ezért kérdem elsősorban azokat, akikot az esztelenség kerített hatalmába: miért harcoltok? Kinek a számlájára ? London és Moszkva szirén hangjait halljátok és az áilitólagos Sumadia rádió hangját, amoly Egyiptomba van; Ezeken a rádióállomásokon az idegenek biztonságban ' ülő bérenoei gonosztevő módjára küldik a szerb nemzetet a halálba. Miért ? Azt hiszitek, hogy csinálhattok valamit ? Semmit! Bolondul elpusztultok, mert egy^ik büntető expedíció a m«sikat követi majd, falutok, erdőitek elpusz tulnak és ebben a harcban-az ártatlanok épen ugy fognak szenvedni, mint az esztelenek és gonosztevők. Mivel várjatok meg a telet és hogyan várjátok? Millió szuronnyal és ágyuk ezreivel nem tudtatok megőrizni a földet, az országot; most pedig azt hiszitek, hogy néhány puskával legyőzitek a aegszállot, aki egész iSurópa minden hadseregét, legyezte. . i , :~ Á . - • : (Ji-i. , _ ••— JL- • ÍTajjon'az'esztelenség téliesen megvakított, szerencsét en sz^rb nép ? Ki küld a halálba es a pusztulásba? .Azok, akik a londoni rádióban ülne 1-. Miért? Ízért, mert ez a kenyerük, Bzek eladják saját nemzetük vérét. Miárt nem jött segitségtekre ALgi.ia áprilisban ? Egyetlen angol sem akart Jugoszlávia megmentésére sietni, mint ahogy 1915-ben sem akart Szerbia segítségére jönni. Hol volt a hatalmas Szov jotoroszország ? Miért-nem .segített áprilisban? Sgyedül maradtunk a Világ legerősebb hadseregével szemben, amely viharként száguldott at ypltunk.- mx»/-'
