Napi Hírek, 1941. október/1
1941-10-12 [0499]
0 B/B /Antal István beszédének folytatása./ Ezt a gondolatot Széchenyi egyik Írásában igy fejezte ki: ;? a magyarnak, hogy valami logyon Európában, egyedül magyarnak koll lonnio, oz dicső és nemes öröksége' 1 . Széchenyi második kérdésére, hogy alkalmas-o a nemzet omű missziójának betöltésére, szintén azt koll válaszolnunk, amit Ö: igon, különösen ha megreformálja önmagát, Megreformálja önmagát főként lolkilog és erkölcsileg, megreformálja magát társadalomvezetői eszméiben, nemzetnevelési elveiben és mód szőreiben s c lelki reformoknak raogfolelőon mindazokban a nomzoti, társadalmi és gazdasági intézményeiben, amelyok mai életfunkcióit kialakítják és irányítják. E rofom lényegét Széchenyi az egyik Írásában a "központba egyesítés•"• gondolatában jelölte meg, amelyen ő a széthúzó, partikulá-'is erőknek egységes és átfogó nemzeti célokban és o célokat hatályosan szolgálni tudó ogységos és átfogó nomzoti orőkiíojtásben való összwxOgásáv értette. A mai államférfiak közül az fogja leginkább megközelítőn! a Széchenyi adta mélységokot és magasságokat, aki a mai magyar szellemiséget erőtőljosobbon tudja megtölteni a közösség iránti áldozatok és az egymás iránti szolidaritás kötolossé _.évol s ezzel elősegíti azoknak az elválasztó vonalaknak a megszüntetését, amelyek útját keresztezik egy mindent átfogó és logyürő nagy magyar összefogásnak. Az a magyar államférfiú, akinek lösz ereje és bátorsága loküzdoni az előitéletok, az érdekek, az elfogultság és az önzés toremtotto akadályokat és a naptalan oldalon lévő népi rétogok életviszonyainak szociális felemelésével elérni azt, hogy ebben az országban minél több magyar gyermek szülessék, hogy ezáltal a magyar faji erők ismét teljes intenzitásukban bontakozhassanak ki széles ez orsóban. Száz évvel ezelőtt Széchenyi ismerte fel elsőnek azt a biológiai törvényszerűséget, hogy a nemzetek sorsa nemcsak a veres csatatareken dől el, de talán sokká.1 inkább a Lelcsők birodalmában 9 ezért irta, ezért hirdette, ezért követelte, hogy a magyar nemzeti eszmény hordozója ne egyedül a hétszázezer nemes ember legyen, de helyezzük a magyar nemzetállam épületét a 9 millió magyar jobbágy vállára is, " ki • mint irta- mily hü, mely jó katona, minden terhit türelmes viselője s amelynek nagy része a magyarság utolsó záloga, reménye és fenntartója". A Széchenyi István kijelölte nomzoti missziót teljositeni esak azzal a két erénnyel, annak a két erénynek a gyakorlati, politika mozgatórugójául való beállításával lehet, amely Széchenyi egyéniségének kimagasló vonása volt: mélységes keresztény hittel és izzó fajszerctottol, amely két nerass indula'j Széchenyi lelkében csodálatos szintézisben egyesült., Ma sincs más kivezető ut a nemzet számára s ha ebben az irányban haladunk, hűséges sáfárjai leszünk a Legnagyobb Magyar szellemi örökségének, /MTI/