Napi Hírek, 1941. október/1

1941-10-04 [0499]

IVS o- Na/W § A lomkamrák mozgósítása. líindonütt, ahol ésszerűen gazdálkodnál; maga* tólértotődő kötclosségn~k tokintik, hogy a z ipari földolgozásnál ki­eső* hulladókokal^s anyagmaradványokat ismét bekapcsolják a termelés körforgásába. Ugyanígy természetes azonban az is, hogy a magánház­tartásokból kikerülő, iparilag még hasznosítható hulladékokat so hagy­juk voszondőbo menni. Köztudomású például, hogy a papírgyártás évszáza­dokon keresztül kizárólag a rongyra támaszkodott, vagy hogy az ócska vas a XIX.század közopo óta míndon ország ko re skod elmenők értékos ás korosott áruja.A technikai haladás egyik emeltyűje a^ uj korban éppen az a törekvés, hogy az egyébként haszon nélkül elkallódó javak érté­kesítésére magfelelő utakat találjon. Több országban már a háború előtt is voltak vállalkozások, amelyek csak annak köszönhették jövedel­mezőségüket, hogy hulladékokkal növelték nyersanyagkészleteiket. Nehéz és körülményes feladat hasznosítani ezeket a hulladékokat és maradvá­nyokat, amelyek piszkosan, idegen anyagokkal keverten s kir; mennyi­ségben millió helyen elszórva fekszenek, dc kétségtelen, hogy az"össze­gyűjtésnek, osztályozásnak és tisztitásnak ez a fáradságos munkája olyan uj nyersanyagforrásokat nyitott mog a közgazdaság szármára, amolyok nélkül '••normális'' időbon som ér&etto volna cl tapasztalt teljesítőké­pességét. Érthető tohát, hogy a hadigazdálkodás, arx>iy ogyilc oldalon kényszerűségből ápoay paaarló az anyaggal, mint amilyen takaré­kos a másikon, fokozott jelentőséget tulajdonit a hulladékoknak, anyagmaradványoknak és ócska,hasainált anyagoknak. Amig utóbbiak azelőtt sokszor csak a tartalékvonalban álltak, most a nyorsanyagollátás olső frontjába nyomultak különösen azokban az iparágakban, ahol holyottosi­tümiök kell a hiányzó külföldi nyersanyagokat .Háború idején a logki­sobb hulladék a központoktól legtávolabbi helyeken is értékokot képvisel. Bl/Vv Ha magángazdasági szompontból nem is fizetné ki magát az összeszódésük, nemzetgazdasági szempontb-1 minden rongy, min* den darab papiros, minden pléhdoboz pótolhatatlan nyereség, mert:^3aca gyarapítja a feldolgozható nyersanyagkészleteket. Hogy itt milyen ered* menyekre vezet a módszeres irányítás, a hulladékok és ócskaságok terv­szerű összegyűjtése , arra beszédes bizonyság Németország, ahol ezekben a kérdésekben a háború kitörése cta külön birodalmi biztos intézkodik. Mérhatotlon fontosságú munkáját, aaolybon hatalmas szervezet is van so­gitségére, találóan nevezték el :j a lomkamrák mozgósításának 7 , mert oz a kifejezés^- a tréfás mellékzöngo ollenéro - hivon érzékelteti nem­csak azt, hogy a tovékonység kiterjed a legkisebb és legszerényebb ház­tartásokra is, hanem azt iaX*, hogy a bjnne való részvétel,a kényel­messég és nomtörődömség loküzdóso szigorú nomzoti kötclosség. Ám ne gondoljuk, hogy másutt nem ez a helyzet. Még a nyersanyagokban gaz­dag Amerika is tanácsodnak látta a papírhulladék is használt gummifélék összoszódésénok mogszorvozését, _ ^ . , /yolyt.kbv./ Pro domofA sajtóf ónökség kéri a lapok t .szorkesztőit, hogy ozt az anyagot, tokíntottol a hulladékgyűjtés nagy hadigazdálkodási jolontőségéro, nGgíclolő formában fölhasználni szivoskodjonok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom