Napi Hírek, 1941. augusztus/1

1941-08-12 [0495]

Vé/B Bérli n, augusztus 12. /Magyar Távirati Iroda/ H A magyar véderő felépitése és helytállása címmel a Deutsche Allgemeine Zeitung beszélgetést közöl Werth Eenriky _ a honvéd vezérkar főnökével. (velserezredes Még az érdeklődő külföldi megfigyelők sincsenek egészen tisztában minden kérdéssel, amely a magyar vérlerore, a honvédségre vonatkozik - igy kezdődik a cikk - mert 192Í-ig nem volt külön magyar x^s-dsereg. A Magyarországról bevonult csapategységek az egész császári' és "királyi osztrá c-magyar fegyveres haderő alkotórésze voltak, éppúgy mint az osztrák tartományokból kiegészített ezredek. Volt ugyan a cs. és kirr* nadseree mellett magyar királyi honvédség is, de ennek nadosztályai belekapcsolódtak a ^s. es kir. hadseregbe és nem volt önálló hadseregtest. Csak a cettős monarchia összeomlása után foghebtt hozzá a független ua^yar ország a békediktátumban megszabott szük határok keretében az önálló magyar nemzeti véderőszervezet felépitéséhez. libben értékesítette mind az akkori cs. és kir. fegyveres erő, mind az akkori magyar királyi hadsereg •íiváló katonai hagyományait. Ebben az értelemben a mai honvédség utódja a világháDoruban nagy hírre szert tett régi honvédségnek és az 1- -ori egész cs. és kir. hadseregnek s a maga kebelében Őrzi mind a két katonai szervezet nagy múltjának értékes hagyományait. Hosszú és keserves volt az ut, amelyet uagyarországnak a -cett5s monarchia összeomlása és a koaMainisia forradalom pusztítása után az uj, " nagyerejü és életerős honvédség megalakításában meg kellett tennie.A trianoni parancs a magyar nemzetre - amelynek életjogait kíméletlenül és rövidlátón figyelmen kivül hagyta - olyan kötelezettségeket hárított, amelyek trrületi tekintetben még a hírhedt versaillesi diktátumot is felülmúlta? Magyarországtól elszakították ezeréves területének mintegy kétnermadat. Trianonban természetesen katonailag is megcsonkították az országot. Csak 35.000 főnyi zsoldos sereget engedélyeztek neki, nehéz tüzérség, páncélos alakulatok és lé.i haderő nélkül. Az akkori úgynevezett győzők azt hitték, hogy ezzel Magyarországot örökre védtelenné teszik szomszédaival szemben és ha a létszám és fegyverkezés külső jeleit, valamint az uj, teljesen nyitott országhatárokat nézik, ez minti a sikerült volna is. *gyre azonban soha nem gondoltak: a nemzet védelmi akaratát nem lehetett megtörni. Ha a kötelékek és az újoncok számát nem is lehetett szaporítani, azt mégsem lehetett megakadályozni, ftogy a honvédség akkori katonaló ne a régi dicsőséges honvédség harcos szellemében nevellek és képezzék ki. Mi ' Magyarországon mindent

; de mindent elkövettünk, hogy ne csak fenntartsuk ezt a szellemet és megőrizzük a hagyományokat, hanem ezen tul a lelki felkészültséget, ha lehet, még fokozzuk. Amikor azután az évek során lazítani lehetett a külső korlátokat, hozzáfogtunk, hogy a 1 onvédséget lépésről-lépésre feliesszük és kiépitsiiic- Elejétől fogva azon fáradoztunk, nogy a sportegyesületek keretén belül nagy tömegeket elő} és félkatonai kiképzésben részesítsünk, amihez később a levente-szervezet megteremtésével az ifjúság bizonyos fajtájú katonái kiképzése járult. J/t-Gu^U*^ A nagy személyi neiíezségeken felül még nagyobb anyagi akadályok támadtak, amelyek megnehezítettek a fegyveres erő'"továbbfejlesztését, 'ilég arra rámutatni, hogy a Magyarországon meglévő hadfelszerelési iparok alánjában véve csak az akkori (teztrák-Magyar Monarchia nagy felszerelési iparának melléküzemei voltak s igy eredeti terepükben csaK bizonyos termelési ágakra rendezkedtek be. . nn^r /Folytatása következik/ ««WAcosLEVÉLT^