Napi Hírek, 1941. július/1
1941-07-03 [0493]
o E/Dó Helsinki , július 3t« : Beavatott körökben részletesen ismertetik azokat a körülményeket, amelyek álltatják, hogy^Szov v| : egyáltalában nem " volt szándékában Finnországgal békában élnie, hanem Finnország megsemmisítésére és megrontására törekedett, ~]usrvúnuscíís - mondja az ismertetés - az 1940* március 13*-i ! békeparancsban mindent megkapott, amit akart, ". „-«• 1 í - _ «flégí s alig v.gy hónappal c békekötés után uj követoléeekkcl állott elő, v Különösen méltánytalan volt ez a követelés a" Hankotcrülete-t illetőleg, amelyet Finnország nem engedett át, csal: bérboadott. Nyilvánvalóan az volt az egyetlen cél, hogy r.;egnehezitsók'a háború következtében amúgy is elszegéáycdett Finnország helyzetét.. Jöttük azután a politikai kövctelésok, aráclyek a szer ződésnck> enyhén szólva^ igen szabad érte lmczá3én alapultuk. Finnország nem akart feszültséget, tanújelét akarta adni jóssánd ékának ós igy megengedte az c.tmező-for^óimat Oroszországból Hankoba, noha a követelés jogosultsága különösen " kétséges volt. Szovjetoroszország 1940, június végén az Aaland-szigetek dcmilitarizálását ós a 4etsamó f i .nikkel-bányák ellenőrzését követelte. Az Aaland-szigeteket'demilitarizáltuk, noha ezáltal veszedelmes rés támadt a finn védelmi rendszerben, Sfcovjotoroszország ezenfelül ezeken a 25.000 lakost számláló szigeteken óriási arányú konzulátust létesített, amely no k személyzete a lakosság felbujt ásén dolgozott,. Azzal, hogy a petsamói nikkel-bányák engedménye harmadik személyeknek szólt, Moszkva nem törődött és fenyegetésekkel, éjszakai megidégésekkel igyekeztek ' •.• a moszkvai finn követre hatni, A dolog jogi oldalával nem törődtek, n-.iltan megmondták, hogy területi érdekről vm szó" és a gazdasági érdek csupán másodrendű. Megkiséreltók a' Vallinkoskittizmüvek megkapar int ás át is , A követség és a konzulátusok személyzete bebizony ithatóan kémkedést üzött> a finn kommunistákat támogatta és hasonló állapotokat idézett elő, mint a Baltikumban. A hivatalos orosz külpolitika is beavatkozott a finn ügyekbe, igy jogot követelt \ annak meghatározására^ milyen személyiségek gyakoroljanak egyes hatásköröket Finnországban, Moszkva mindenkor Finnország külpolitikáját is" befolyásolni igyekezett, igy megsommisitette az északi államok szövetségét, holott ez semmiképp nem irányult Szovjetorosz ország ellen. Finnország minden jószándéka, ho 0 y nomális politikai, kulturális ós gazdasági viszonyba jusson Szovj et Oroszországgá}.,-meghiúsult azon, hegy Moszkva csak forradalmi elemekkel akart együttműködni ós a finn 1 hadifoglyok között is ügynököket toborzott. Egyik módszerük a megállapított szállítások beszüntetése volt, de juniüs 22.-ig a szov je toroszok a határt \10 9 izbeh /száraz föllacjf sértett ók meg, 84-szer pedig berepültek finn területre.- Annyira merészkedtek, hogy követelték égy kémkedés miatt elitéit kommunista szabadó nbocsátáo át is. Nyilvánvaló, hogy Moszkva politikáján vörös fonálként vonul végig Finnország megsemmisítésének szándéka. Ürügyül az-az állítás szolgált, hogy Finnország " fenyegeti Szovjetoroszors?,ágot# Ezzel okolták meg a június 26.-i nagyarányú bombatámadást ís« Ezzel azonban betelt a mérték és Finnország megtette a szükséges védelmi intézkedésekot az ellenséges nagyhatalommal és a bolscvizmussal szonbeniFinnország tudatában ven annak, hogy ezzel az általános európai éf leket szolgálja. Affl/ ' , rmszAnns r.KvríTÍo
