Napi Hírek, 1941. július/1

1941-07-12 [0493]

Gu St Prodomot Az alábbiakban közöljük a ma délelőtti felsőházi igazságügyi és közjogi bizottsági felszólalásokat, amelyek a mai 17.-ik kiadásunkban megjelent keret-közleménybe illeeztendők bele. x x Serédi Jusztinián hercegprímás kifogásolta, hogy az ország primása, aki pedig nálunk aa egész magyar katolicizmust törvényszerűen képviseli, nem nyert módot arra, hogy a katolikus egyházat illetve a szentségi házasságot érintő törvényjavaslattal kapcsolatban idejekorán, vagyis annak a nagy nyilvánosság elé tárása előtt, ésErevételeit és mődoaitó javaslatait megtehesse. A törvényjavaslatra vonatkozóan pedig kijelentett*, hogy azt nem a zsidók kedvéért, hanem elvi okból nem fogadja el: mert a javaslat a pozitiv isteni törvénnyel szemben - legalább közvetve - a polgári házasságon keresztül a szentségi házasságoknak is akadályokat kivan felállítani, ás mert ellentétben az Íratlan természeti törvénnyel, azoknak akiknek Isten sem közé vétlen, sem közvetve egyháza által meg nem tiltja a házasságot, ennek megkötésére vonatkozó szabadás ágát korlátozza, ugy hogy nyilván beleütközik az isteni ás a természeti törvénybe, valamint az egyéni szabadságba is, sőt valéaágos erőszakot gyakorol a hivek lelkiismeretén. Nem fogadja el a javaslatot azért sem, mert annak cSlja az omlitett törvények és az emberi szabadság sérelme nélkül is elérthető volna, ha a házasságot tervező egyik féllol a másik felet megvizsgáló orvos szigorú titoktartás alatt közölhetné ennek betegségét, vagy ha az állam - saját hatáskörén beiül maradva - a usidé stármazásu fél házasságának, sajnálatosan ugyan, de nem biztositana ugyanolyan polgárjogi következményeket, mint a többi házasságoknak, mert a mondott esetekben a tervezett házasság rendszerint létre sem jönne.^ Ravasz Lászlói sajnálattal lHavit4* i\%>$$ $$Í * tttrvéittjj*'* . vaslatot» a-ely az egyházak iegvitálisabb kérdését érinti, az egyházdk képviselete nem kapta meg előbb, osak akkor, amikor minden felsőházi tag megkapta,!: a zsidókérdést tárgyaié két megelőző javaslattal nem i(y& volt adolog.¥V L^U>^<^MÍA A nehézség a javaslatban az, bogy a 9. és 10.J l&nyege jen belevág a keresztény egyházak egész lelki életébe és felfogásába és ^ulajdonkápen továbbfejlesztése a zsidótörvénynek, agy burkolt novellária zsidó törvény, s^örb egy kérdést ragad ki- Az első zsidótörvényt megszavazta, mert meg van róla győződve, hogy zsidókérdés van ás azt meg kell oldani, a zsidóságot a gazdasági térfoglalás túlzott mértekéből vissza kell szoritrySn. ás a nemzet szellemi irányítását kezükből ki kall venni, mert ez a magyar nemzet üxisztenoiájénak egyik fontos kérdése* A második zsidótörvényt is általánosságban elfogadta, mert akkor képviselőházi választások előtt állt az ország és a felsőház fékező ereje még nem volt az uj törvénnyel teljes mértékben biztoaitva; igy a második zsidótőrvény elfogadásával olyan választási agitáció lehetősigét akarták megszűntetai, amely éppen azokból a szempontokból, amelyeket védeni kívántak volna, teremtett volna sokkal rosszabb helyzetet annál, amely a javaslat ölfogadásával állt elő. A jryaslat azonban már olyan zsidó törvény javadat amely voltaképen zsidóba egyáltalában nem vonatkozik, ez keresztényeket érdekel ás büntet a az élet fundamentumaihoz nyul hozzá, amelyeknek mély gyökereik vannak a természeti rendben, de éppen olyan gyökereik vannak a természetfeletti rendben is. /-folyt. kov. /