Napi Hírek, 1941. június/2

1941-06-17 [0492]

„ ^ J — f x ) r­?: ( Ö M § A magyar kormány a Bácska és a baranyai háromszSgíerule­tén a magyarság rovására végrehajtott szerb földbircoi'.politi iai müveletek fíelszámoJasát elrendeltenéspedig olyképen, hogy a földbi rtokrende zés megvál­tási részéi hatályban tartotta, ellenben a juttatási részt hatályon kívül helyezte és u;j juttatási eljárást rendelt el. Ennek következtében a szerb földbi rtokrende zíc során igénybevett terület, körülbelül 192.000 kat.hold felszabadult. A 192.000 kat. hold területből a jugoszláv állam 53.000 katasetrí iis holdat zárt községi telepítésre használt fel olymódon,, hogy erre a területre úgynevezett dotrovo Ija.cokat, optánsokat és telepeseket telepi tett. A zárt községi települések egy helyen felépült telepes házakból és az azokat körítő földekből állanak. Ezekre a zárt községi telepekre telepitette visz­sza a kormány a Bukovinába ki származott székelyeket. Amikor a bukovinai székelyek visszatelepítését a kormány elhatároz ía, a magasabb nemzeti érdekeket szolgálta ezzel és tehette ezt anélkül 5 hogy a helyi igényjogosultak jógát csorbította volna. A bukovinai székelyek és más külföldi magvarok visszatelepítésére ugyanis csak a zárt községi telepitéare felhasznait 53,000 kat. holr|szolgáÍ, ami ezenfelül a 192.,000 kat. hoíá területből maradt, bőségesen elegendő arra, hogjr a helyi, bácskai és baranyai igényeket a kormány főldbirtokpolitikája kielégíthesse. Bár ez a kérdés nem tartozik szorosan a bukovinai székelyek visszatelepité­séhéez, de azzal összefügg és fel kellett említeni. azért, mert olyan hangok hallatszottak, mintha a rács kai és baranyai magyarok ellenszenvvel fogadták volna az ott letelepedő bukovinai székelyeket, iíinnek a hirnek semmi alapja nincs, mert a bácskai ós délbaranyai magyarság földigényeinek kielégítése folyamatban van. De mindettől függetlenül a bácskai es baranyai magyarság­tól példát vehetnének azok, akik ezt a hirt kitalálták és kolportálták,mert ez a megviselt és sokat szenvedett magyarsága legnagyobb szeretettel fo­gadta a Közéje települő bukovinai székelyeket. Topolyán és ívishegyesen a . színmagyar községek lakossága diszrókat vágott le és megvendégelte az oda­érkező telepeseket, Mária-l/ajorHn pedig, ahol a legnépesebb bukovinai tele­pes község létesül, a székelyek esküvőjére az odavaló répaszedő leányok ké­szítették az öt székely mátkapár számára az esküvői tortákat. Az áttelepítés vonulata a következőképen indult el Bukoviná­ból és érkezett meg a telepes községekbe: Mindenekelőtt Bukovinában a székely községek birái és elől­járósági tagjai már az elmúlt óv decemberében feltették a községek vagyoni kataszterét, ingatlan és ingóbirtokaikat felbecsülték. Mindezt természetesen a magyar kormány hivatalos kezdeményezésére tették. Közben a magyar külképviselet lépéseket tett Bukarestben, tízzel egyidőben a székely falvakban megjelent a bukaresti magyar követség egyik tisztviselője, aki az előkészítő munkálatokban tanácsokat adott és ir'ayitással szolgált. A román kormány tárgyalásuk után hozzájárult ahhoz, hogy a bukovinai székelyek állatállományukat szabadkézből értékesítsék, ingóságai­kat; házi butoraxkát s templomi felszerelésüket, kegyszereiket hazahozhassák. A magvar teriaány indítványozta, hogy a floreni pályaudvarig magyar szerel­vényei menjenek a bukovinai székelyek elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom