Napi Hírek, 1941. június/2

1941-06-22 [0492]

W Kő/B /Német jegyzék VI. folytatása/ E német magatartásnak az volt a következménye, hogy Orosz­ország még élénkebben folytatta mind nyilvánvalóbban Németország ellen irányuló politikáját és hogy világosan kit Unt szoros együttműködése Angliával. Ez az elutasító orosz magatartás 1941 januárjában ezúttal elsőizben diplomáciai téren is érvényet>v.lt. Amikor ugyanis Németország ebben a hónapban Bulgáriában bizonyos biztonsági intézkedéseket tett angol csapatok " görögországi partraszállása ellen, a berlini orosz nagykövet hivatalos jegyzékben utalt- arra, hogy a Szovjetunió Bulgária és a két tengerszoros területét Szov^etoroszország biztonsági övezeté- • nek tekinti es hogy a Szovjetunió nem nézheti közonbösen az ezen a terü­leten lejátszódó eseményeket, amelyek e biztonságot veszélyeztethetnék." Szert a ozovjetunió óvást emel német csapatoknak Bulgária és a két tenger­szoros területén való megjelenése ellen. A birodalmi kormány a maga részé­ről a szovjet kormány érveivel szemben rámutatott arra, hogy Németország " minden eszközzel megakadályozza Anglia minden kisérletet, hogy Görögország­ban megvesse a lábát ? de nincs szándékában Németországnak a tengerszoro­sok megszállása éá tiszteletben fogja tartani a török felségterületet. ­A német csapatok átvonulását Bulgárián nem lehet a Szovjetunió biztonsá­gi érdekei megsértésének tekinteni, ellenkezőleg, a birodalmi kormány nézete az. hogy ezekkel a hadmüve letekkel a Szovjetunió érdekeit is szol­gálja. A balkáni hadmüveletek végrehajtása után Németország ismét vissza­vonja onnan csapatait. A szovjet kormány a német kormány nyilatkozata ellenére közvetlenül a német csapatok bevonulása után nyilatkozatot tett közzé Bulgária elmére és e nyilatkozatnak egyenesen németellenes éle volt, amennyiben lényegében azt tartalmazta, hogy a német csapatok jelenléte " Bulgáriában nem a balkáni békél hanem a háborút szolgálja. Ugyanide tar­tozik a szovíet kormánynak 1941 márciusában Törökországnak nyújtott vi­szontbiztosítása arra az esetre, ha Törökország belép a balkáni háborúba* Ez, a német birodalmi kormány értesülése szerint, azoknak az angol-orosz megbeszéléseknek az eredménye volt. amelyeket a brit külücryminiszter ankarai látogatása során folytattak. A brit külügyminiszter törekvései arra irányultak, hogy ilyenmódon mindjobban belevonják Oroszországot az angol tervezgetés ékbe,, A jegyzék ötödik szakasza a többi között Így hangzik! A Szovjetuniónak ettől az időtől fogva mindjobban erősödő birodalomellenes támadó politikája és az eddig még né^'.leg homályos po-" litikai együttműködés Szovjetoroszország és nnglia között a baL.ani vál­ság kitörésekor ez év április elején az egész voüág előtt nyilvánvaló­vá vált. ua már kétségtelen tény, hogy a Jugoszláviának a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozása után Belgrádtan kitört puccsot Anglia ren­dezte Szovjetorosz országgal egyetértésben. Líár régóta, nevezetesen 1940 november 14.-e óta Szovjétoroszország titokban folytatta Jugoszlávia felfegyverzését a tengelyhatalmak ellen. Amikor aztán a belgrádi puccs sikerült^ Oroszország április 5.-én a törvénv + elen szerb kormánnyal ¿3 Simovicosal baráti szerződést köt, amelynek az lett volna a célja, hogy megerősítse a puccsistákat Is a közös angol-jugoszláv-görög arcvonal megerősödését szolgálja, Sumner felles ezzel uapcsoíatban/latható megelé­gedéssel megállapítja - miután előzőleg több ^egbeaz^llos , "olytatott a " washingfoni szovjet nagykövettel -, hogy az orosz-jugoszláv szerződés bi­zonyos körülmények között igen nagy jelentőségű lehet, a szerződés nagy érdeklődést kelt és jogosultnak latszik az a nézet, hogy a szerződés több mint pusztán baráti és mernem támadási egyezmény. 1941 április 6.-án / Folytatása következik/ ORSZÁGOS lEVÉLTÁH kszekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom