Napi Hírek, 1941. június/2

1941-06-22 [0492]

Tí Kö/«t /Német jegyzék folytatása III./ Sfcovjetoroszország a barátsági szerződés megkötésekor ünnepélyes formában kijelentette, hogy együtt fog működni Németországgal avégből, hogy valamennyi nép igazi érdekének megfelelően véget vessenek az egyfelől Németország, másfelöl Anglia és Franciaország között fennálló háborús állapotnak ép ezt a célt igyekezni fognak, amilyen gyorsan csak lehet elérni, kiderült, hogy ezek a szovjetorosz megállapodások és nyilatkozatok tudatos megtévesztések és félrevezetések voltak. A birodalui kormánynak ine^, kellett győződnie arról,

1 hogy az 1939 évben kötött szerződéseknek ..is Leninnek ama tétele volt a keresztapja, amely szerint :í

lehet szerződéseket kötni néhány más országgal, ha ezek a szerződések a szovJetkormány érdekeit és az ellenség ártalmatlanná tételét szolgálják. 3 baráti szerződések megkötése tehát csak taktikai fogás volt, a szovjetkormány részéről. A tulajdonképeni cél az volt, hogy Oroszország számára előnyős megállapodásokat érjenek-el s ezzel a Szovjetunió további hatalmi előretörését készítsék elő. A vezérlő gondolat továbbra is a nem bolsevista államok gyengitése volt, hogy azokat könnyebben szétbomlaszthassák és adott időben leverhessék, A moszkvai szovjetkórmány nev_ hallgatott az orosz nép szavára, pedig az orosz nép őszintén, békésen és barátságban kivánt élni a német néppel, A szovjetkormány ezze.L szemben a régi kétarcú bolsevista politikát folytatta s ezzel súlyos felelőssecet vállalt magára. A jegyzék harmadik szakasza foglalkozik azzal a magatartással, amelyet a szovjetkórmány külpolitikai és katonai téren tanusitott Németország irányában a német-orosz szerződések megkötése óta. Az érdekkörök olhatárolásakor a szovjetorosz kormány Moszkvában kijelentette a német birodalmi külügyminiszternek, hogy a szovjetkormánynak a volt lengyel állam felbomlóban lévő területei kivételével nincs szándókában az érdekkörébe cső,államokat megszállni, bolscvizálni, vagy anncktálni. A valóságban azonban - mint a dolgok folyása mutatta a szovjetunió politikája ebben az időben kizárólag arra a célra összpontosult: Moszkva katonai hatalmát a Jeges-tenger és a Fekete-tenger közötti területen mindenütt, ahol ez csak lehet ségesnek-látszott nyugat felé előbbre vinni és a bolsevizmv.st behozni Zurópába . A jegyzék emlékeztet ezzel kapcsolatban Szovjetoroszországnak Észtországgal, Lettország, al és Litvániával 1939 októberében és novemberében kötött segélynyújtó egyezményeire és az ezekben az országokban létesitett katonai' támaszpontokra, Kusinen finn komunista álkorilányának megalakítására, a Finnországhoz intézett ultimátumra és a vörös hadsereg bevonulására 1939 rovember végén. A szovjetunió igy folytatja a jegyzék 1940 júliusában megindult a Balti-államok ellen. Litvánia az-első noszkvai szerződés értelmében Németország érdekköréhez tartozott, A Szovjetunió kívánságára a birodalmi kormány a második szerződésben Litvánia tulnyomórésze tekintetében a Szovjetunió javára lemondott érdekeltségéről ós'az ország területének csak egyik sávja maradt meg német érdekkörben. A július 15,-i ultimátum után a Szovjetunió anélkül, hogy a birodalmi kormányt értesítette volna egész Litvániát, tehát Litvániának a német érdekkörbor maradt részét is megszállotta, úgyhogy a Szovjetunió most már közvetlenül Kcletporoszország egész keleti határéig kitérjedt.Amikor később óbbon az ügyben Németországhoz fordultak o birodalmi kormány hoszszadalmes tárgyalások után és avégből, hogy hozzájáruljon a további barátságos rendezéshoz, Litvániának ezt ú részét is átengedte a Szovjot uniónak. /Joltytaáso következik/