Napi Hírek, 1941. június/1
1941-06-03 [0491]
i <j - - ~—* r-r-"" r* ' }j£S —* W Tó/Mn Berlin, június 3. Ií Glaise von üorstonau tábornok, a Német Távirati Iroáa katonai munkatársának hoti összefoglaló iolentése *' a következőket mondja: , Kréta, amelyről Churchill mcgigérte, hogy "mindhalálig és visszavonulásra nem gondolva" védenek meg, német kézre jutott. A szigeten már csupán rcndSri teendők vannak: meg kell tisztítani a hegyek és erdők búvóhelyeit a menekülőktől és a szétugrasztott erőktől* De meg kell terdlnii azokat a gonosz tetteket is,xxxxx amelyeke t az angol birodalom fektelen dühre ingerelt zsoldosai vagy a gyáva krétai or'gyilkosok követtek el védtelen német foglyokon. A Krétáért folyó harc, amely a sziget elfoglalásával végződött, nemcsak a német hadvezetés merész elhatározással véghez vitt hőstette, hanem egyben a hadtörténelem forduló pontja is. Mindaz, aki eddig megkísérelte r "patraszállást", mindaz, aki szárazföldi hatalommal megpróbált behatolni Anglia tengereket uralma alatt tartó érdekkörébe, az eddig mindig vesztett a tengeri hatalommal szemben és megerősítette a briteknek a sziget megtámadna tatl^nságába vetett bizalmát. Ez "a szigetbe vetett hit" nemcsak általában az életről -alkotott felfogás megingathatatlan alkatrésze volt az angolok szemében, hanem - Különösen a gyarmatositási korszak befejezése után - katonai gondolkozásának vezérelve, védelmi politikájának és fegyverkezésének irányvonala lett. Ezért lett a tengeri haderő a brit haderő magva. Ezért lett a hajóhad minden egyes angol szemében a katonai büszkeség oka és összessége. Ez azért volt így, mert az angolok a hajóhadat szí«3ti eletfolytatásuk győzhetetlen kezoéénok tekintették. ^ . ^ H?Qd" rövid percek alatt történt megsemmisítése a legsebezhetőbb pontján erintette az angolok büszkeségét. Most azonban ez a tény, hogy először hódított meg szárazföldi hatalom olyan szigetet, amelyet Anglia védelmezett, azt jelenti, hogy váratlanul ás aggodalmat • keltő módon betörtek abba a páncélba, amely egyedül ad menedéket és bizalmat a szigetlakók lelki ellen^állóerejenek. Az angoloknak "a szigetbe vetett hite" veszélyben foro>g. Minden rendelkezésre álló eszközzel szembe kellet^ szállani ezzel a veszéllyel. A "Hood* legyőzőiének megsemmisítését a megsértett büszkeség és a veszélyeztetett tcHn te lymeg óvása követelte. Sokszoros túlerőt rendeltek a gyors a-* s ágától megfosztott "Bismarck* üldözésére, A "Bismarck" Ígéretének megfő lelően az utolsó gránát kilövéséig küzdött és lobogó zászlóval süllyedt el. így sikerült a briteknek a "Hood"-ot megbosszulniuk. De nem sikerül többé Angliának még a legkormonfontebb érvvel sem meggyőznie az utca emberét, nogy nem lehet meghódítani olyan szigetet, amelyet Albion hajóhada véd. Ha a. tényt nem is tagadhatták le., mégis legalább vigasztaló kifogásokkal és szabadkozó magyarázatokkal kellett ellensulyozaiok a legnagyobb mértékben lehangoló következtetéseket. De sovány vigasz az, ha az angolok ezt akarják elhitetni, hogy a sziget tiz nap alatt történt meghódítása tulajdonképen némot kudarc, mert a meghódítás nem két nap alatt sikerült, amint azt állítólag Hitler tervbe vette. Cyril Lakinne ! : az az állítása sem vigasztalóbb, hogy "Hitler utiterve összezavarodott":, és Hitler csat ma érkezett oda, "ahova március váoÁr* atrwrt el in töt*. L_ . nfiSZÁGOS LEVÉLTÁR
