Napi Hírek, 1941. június/1

1941-06-10 [0491]

La lii/M 3 óm a, június 10. /Magyar Távirati Iroda/ A Duce pontban 17 o*ra 5 per OK or kezdte meg beszédét, amelyé ben a következőket mondotta: -Bajtársak ! Emlékezetes ós ünnepélyes nap ez számunkra» • Mayán |g$2Se , hogy beléptünk a háborúba. Esemény 1 §&é§l 8§ szédülétBa történelmi fejlcményőkkél twrhejt év vwit ozi alatt Olaszcrezag ' szarazioj.ai, t'angori és í'őp'ülőka-iönáí hősiesen küzdőitek óangol biro­­dalom ollem a sok európai -és afrikai hegyi és sivatagi hadszíntéren. A fascis'ta párt vezetői előtt mondott legutóbbi beszédemben már céloztam arra, hogy ennek a háborúnak végzetszerűen egyre inkább döntő jellege : és nagyobb kitér je dése *van . Emlékeztek még november 18.-i ós február 23.-i beszédemre, Felesleges volna tehát "részletesen ismét beszámolni a háború e lső 1 2 Hónapjának eseményeiről. :,Iindannyian személyesen és együt­tesen yáj/é\lTük'1 azokat. Ehelyett részletesen -tájékoztatni akarlak :benno- • tekét a háborúnak azokról a szakaszairól, amelyek február óta folytak le., az albániai és afrikai arcvonalakon. Jta már aenki se vonja kétségbe a közzétett uegténiaö­featatlan okmányok világánál, liogy Olaszország és Görögország között szükségkép le számolóra kellett hogy kerüljön a sor. Az athéni újságok már kezdik leleplezni a görög politika bűnös hátterét, lüár 1940 'augusz­tusában bizonyítékaink voltak arranézve, hogy Görögország még csak lát­szólag som őrzi meg semlegességót. Ugyanebben a hónapban feszültté vált a helyzet, ..ajd utána néhány viszonylag nyugodt hét következett. Októ­berbon azután ismét kiéleződött a helyzet. Meggyőződtem róla, hogy Görög­ország valóban kulcshelyzetet jelentett Anglia számára a Földközi tenger középső ós keleti részében és hogy Jugoszlávia is kétes magatartást ta­núsított. Olyan helyzet , volt ez, amelyet feltétlenül ki kellett kü­szöbölnünk, l:a nem akartuk kitenni magunkat félelmetes meglepetéseknek. A tények, amelyek egyedül jogos ..tarc k fel a történelmi fejlc.ényck megítélésére, teljes mértékben megerősítették, hogy álláspontom helyos colt. így tehát október 15.-én egyhangúlag elhatároztuk:, hogy tovább nem késlokodünk és október végén hadba3zállunk. Szálláscsináló szerve­zeteinktől szükségkép nogy megerőltetést kivánt az Efkörülraény , hogy o hadjáratot október végén kezdtük meg, csapatainknak Sédig elébe kellett nézniök az időjárásból folyó súlyos megpróbáltatásoknek. Ezeket azonban az olasz csapatok a november, december, ja\iár és február folyamán fegye­lemmel, mondhatnám sztoikus fegyelemül viselték el. Eltekintve e nega­tiv tényezőktől, a hadműveleteknek a tél beállta előtt való megkezdése két • előnnyel is járt: a hosszú éjszakák, amelyek megkönnyítet tél: a hajókaravánok átvonulását és megnövelték a hajókaravánok bi ztons ágát, másrészről pedig a maláriaveszély csekélyebb volt. A malária kétségte­lenül súlyosan ellenünk szóló tényező lett volna, ba a hadjáratát például tavasz végén kezdtük volna meg. Az albániai haderők főparancs­noka, Visconti Prasca tábornok, aki a parancsnokságot már ("június 5.-én átvette, azon a véleményen volt, hogy az epiruszi hadjáratnak kedvező és gyors lefolyaása lesz. Terve:, amelyet a római vezérkarok és én magam is jóváhagytam, logikus és meggyőző volt: harapófogószerü hadművelet: a Júlia-hadosztállyal keleten, a^ely igy elérte volna a meizovoi szo­rost, megkerülte volna Janinát, miközben nyugaton a rendes gyalogos hadosztályok áthaladtak volna a ICalamasz-folyón, továbbny omoltak volna Arta irányában és biztosították volna Janina elestét. ./Folyt ,köv. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom