Napi Hírek, 1941. május/2

1941-05-24 [0490]

X £e/Ke/Vá B ó m a , május 24« Stefani/ A Messaggero a diadalmas balkáni hadiárat következtében a FöidkHzi-tengereo beállt haroászati helyzettel foglalkozik és hangsúlyozza, hogy ennek a helyzetnek a jelentősége nyilvánvalóan kitűnik a tengerpartok megoszlásának arányából,, A Fölöközi-tenger kerülete, a szigetek tekintetbevétele nélkül, körülbelül 21,900 kilométert tesz ki és szazalékokban kifejezve a következőképen oszlik meg: Olaszország és Németország rendelkezése alatt áll /az olasz, libiai, albán, volt szerb és görög partok/ 55 százalék; fegyverszünet alatt /Franoiaország földközi-tengeri partjai, továbbá Sziria, (Tunisz, Algir és Francia-Marokkó partvidéke / ^ázelék; semleges államok birtokában van /spanyol és török partok/ 23.5 százalék; Anglia uralma alatt áll /a palesztinai, egyiptomi és gibraltári part/ 5 re'~ zalék. A tengelyhatalmak fölénye tehát túlnyomó. Ebből nyiivánv-,14, milyen súlyos Anglia harcászati helyzete a Földközi-tengeren, amelynek szárazföldi partvonaléból osak öt százalék áll rendelkezésére, mindössze három kikötővel! fi* Alexandriával, Haifával és Gibraltárral. Alexandria a rendszer koz*" pontja, de ezt nyugatról már erősen fenyegetik a tengely libiai haderői, amelyek csak mintegy 500 kilométernyire vannak tőle, mig kelet felé Irak és Sziria vidékén angolellenes mozgalom vette kezdetét és - bár ez idő szerint osak közvetve - szinten veszélyezteti Alexandria életét. A Földközi-tenger szigeteinek megoszlása felületük százalékos aránya szerint a következő: Olaszország és Németország rendelkezése alatt áll 65.8 százalék /Szicília, Szardínia, Pantelleria, a görög szegetek, az Ióni-tenger, az Égei-tenger és az Adria szigetei/; fegyverszünet alatt áll 9«5 százalék /Korzika/J semleges országokhoz tartozik 5.5 százalók /a Baleáxok és a török szigetek/; Anglia birtokában van 19.2 szásalék /Málta, Kréta és Oiprus/. A földközi-tengeri angol szigetbirtok felét Kréta szigete teszi ki több kikötővel, amelyek közül Suda a legfontosabb. <iA Földközi-tengeren most fontos játszma foiyik, mert az angol tengeri erők igyekeznek körülzárni a mé& angol kézhep levő helyeket és kiteszik magukat ezzel a tengelyhatalmak kemény osapáaainak, amelyek következménye az angol hajóhad valóságos megtizedalése. London is elismeri, hogy az angol hajóhad jelenleg igen nehéz íela atot teljesít és hogy az utóbbi öt nap folyamán öt cirkáló és bizonyos számú torpedóromboló elsttlyiyedt, azonkívül két nagy csatahaj*, tizenegy cirkáló és öt torpedoromboltorpedók vagy nagyméretű bombák találata folytán súlyosan megrongálódott. A MessEggero megjegyzi, hogy a megrongált hajókat nem lehet Alexandria kikötőjében kijavítani, mert ott már nincs több hely. A Földközi-tenger középső és keleti medencéjében az angol tengeri erők haroászati helyzete két szakaszra támaszkodik. Az egyik a Málta-oréta vonal; Málta azonban egyre inkább használhatatlanná válik a majdnem szakadatlan légi bombázás következtében, a Kréta körül eltertilő vizeken pedig javában folyik az angol hajóhad megtizedelése. Ha a Kréta-Ma:'a vonal végleg megtörik, az angol flotta számára a Földközi-tenger keleti határain osak az utolsó szakasz maiad meg, amelynek támaszpontja Alexandria Churchill május 7.--Í beszédében világosan kifejtette, milyen nagy hatással lehet a haboru eldőltére ennek a másoeik szakasznak az összeomlása. "Egyesek ugy beszélnek a Közel-Keletről - mondotta - mintha megengedi! etnők magunknak, hogy elveszítsük állásainkat eaen a szakaszon és mégis folytathatnók a tengeri es légi háborút a végső győzelemig. Ez tisztán akadémikus beállitaa." Ez igy is van - állapit ja meg a Messaggero -: a második szakasz