Napi Hírek, 1941. május/1

1941-05-06 [0489]

He Na/'Qu L o n" d o n, május" 6. ". " Edén alsóházi nyilatkozata eleién kijelentette, hogy kényes helyzetben van, amikor a középkéleti nehézségekről kell beszámolnia, mert ezt olyan formában kell megtennie, hogy ne segitse közléseivé! az " ellenséget. Visszapillantott egeszen'februar elejéig és elmondotta, hogy'az angol kormány.akkori"nézete szerint a német koratavasZi*terv a Balkán"10=' kozatos megszállása volt, hogy Jugoszlávia bekeritése^majd GörögorszáVle­igázása utan döntő csapást merhessenek Anglia kelet-foldközi-tengeri hely­zetére » .. - -.., Február 8s-án a brit csapa tök'behat ol tak Bengáziba.Itt azonban szükség volt arra. hogy pihenőt tartsanak, mert ezekkel a kimerült csapatokkal további, előretörés Tripolisz felé'nem* kecsegtetett kilátással, eredetileg a terv az volt, hogy lobruk elfoglalása után megállnak és itt biztositjak a brit erők nyugati oldalát. mert"Bengázi kikötője nem volt " használható és rendbehozatala időbe került Volna. Időközben az ujabb elő­nyomulások i obruk kikötőjére támaszkodtak, amely jó ugyan, de korlátolt lehetőségeket nyújt. A fo támaszpont Alexandria maradt;. •február 8.-án a brit kormány megkapta a görög kormány jegyzékét, hogy ellenáll a támadásnak. A görög kormány közlést Kért,hogy milyen segítséget és milyen feltételek mellett kaphat segítséget, ügyben ~ felvilágosítást kért az angol helyzetről. A kormány igy elhatározta, hogy Bengázinál megállitja az előrenyomulást a sivatagban és erőket bocsát ren­delkezésre Görögország megsegítése érdekében; Ez az elhatározás a kormány és katonai főtanácsadóinak elhatározása volt. Ha meg kellett segiteni Görög­országot, a segítséget elő kellett késziteni és olyan állapotba hozni,hogy­" gyorsan lehessen­cselekedni. Igén sok kérdést kellett megvitatni" és megolda­ni és a'kormány azt tartotta leghelyesebbnek, ha közvetlen tárgyalásokat folytat. Eáfa feladatot a kormány a birodalmi vezérkar főnökére és őreá, Edenre bizta. i%yiküknek sem voltak a'legkisebb kételyeik sefira-küldet és --/ sikerének esélyeiben, mert tudták, hogy a németek tervei meglehetősen előre­haladtak- 2s ismerték anyagi erejük jelentőségét, azonbsn akisérietet " meg nem tenni megszégyéráiést jelentett volna. A francia ellenállás megszűn­tével a középkeleti erőknek a francia hadsereg segítsége nélkül kellett szembenéznie!: a helyzettel, iszek az erők viszonylag gyengék'voltak és ami a legrosszabb volt, komoly hiány mutatkozott felszerelésben. "" • " A kormányt a mult év nyarának végén erősen foglalkoz­tatta a középkeleti helyzet. * kormányWavell taromoknak a "miniszteréi-" nőkkel" Angi iah. an folytatott tanácskozásai után elhatározta, hogy~ váll al­ja e" hadsereg megerősítésének kockázatát, páncélos egységeket, embereket, hadianyagot es'repülőgépeket küldött s ez;*, tette eredményessé a sivatagi előrenyomulást. &z az elhatározás a legsúlyosabb kockázat volt, mert ettől kezdve emberek és hadianyag áradata ment a Középkeletre. Nagybritanniának emiatt beviteli korlátozásodat kellett magára vennie. Eden elmondotta ezután, hogy amikor Kairóba"érkezett, ugy látta, hogy a"három főparancsnok egyétért'a* londoni politikával. Már el is határozták ala-kulatok létesítését, hogy azokat a harctérre küldjék és előkészületek voltak folyamatban e csapatok összevonására. Kijelentette, hogy közte, a birodalmi vezérkar főnöke és többi főparancsnok között nem volt nézeteltérés. Azt hitték, hogy a Kirenaikában hagyott erők elegendők lesznek, hogy szembeszálljanak minden veszéllyel. Ezután elhatározták,hogy valamennyien Athénbe utaznak. /folyt,köv.7 ^„ or ' ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom