Napi Hírek, 1941. május/1

1941-05-01 [0489]

o Wn § Genfből jelentik: A svájci könyvpiacon francia nyálvü könyv je]ent meg Erdélyről, "Terres h»ngr«ises de Transylvanie" cimen. Van Leisen Herbert genfi iró a bécsi döntés után Magyarországra utazott, résztvett a magyar országgyűlés ünnepélyes üjésén, amelyen első izben vettek részt a- erdélyi képviselők, azután pedig bejírta a visszacsatolt Keletmagyarország, és d-szakerdély városaij§s tájait le egészen a Székelyföld legdélkeletibb osücskáig. Utazásáról és benyomásairól még 1940 őszén cikksorozatban számolt be különböző svájci lapokban és folyóiratokban. Kötetében ezeket a cikkeit gyűjtötte össze, kiegészítette földrajzi, néprajzi, történeti ás gazdasági tanulmányokkal, térképekkel és szép fénykápsorozattal. A könyv jól felkészült, friss-szomü és fürge-tollu müveit ujságiró munkája, akit szemmé Hátha tóan megkapott a tárgya, vonzott a fája

v és emberek elevensége ás sokfélesége, Erdély beszédes történeti múltja és érdeklik mindazok a v

érdések és feladatok, amelyeket a régi területei egy részével megnagyobbodott Magyarországnak ^eli megoldania. A megoldást a szerző a Szent-Istváni gondolat korszerű alkalmazásában látja, ezért választotta müve mottójául a szent király végrendeletének örökértékü gondolatát: "Gyenge és törékeny az egynyelvű és egyerkölcsü orszSg, mig ennek a magyar politikának sikerét attól teszi függővé, hogy a Magyar állam keretében elő nem-magyar lakosság milyen mértékben mutatkozik hajlandónak őszinte együttműködésre.' A külföldi olvasó-közönség szempontjából^rendkivül tanulságosak a könyvnek azok a fejezetei, amelyekben röviden ás tárgyilagosan összefoglalja a trianoni szerződésnek Erdélyre vonatkozó rázslotoit, gazdasági, politikai ás erkölcsi következményeit Csonka-Magyarországra és az erdélyi me?

yarságra,a reviziós gondolat magyar és nemzetközi fejlődését, a Népszövetség éhetetlens»gánok okait ás eredményeit, az európai politikai erők fokozatos, majd rohamos eltolódását egészen a bécsi döntésig, amely érvényt szerzett az egyenesvonalu, következetes magyar külpolitikának. Yalószinü az is, hogy amikor majd ismét könnyebb körülmények között lehet utazni, Van Leisen könyve alapján nem egy külföldinek lesz kedve Erdélybe menni, elgyönyörködni a kolozsvári Fadrusz-szoborban. amelynek szagát elragadtatva ismerteti, megízlelni a híres "boryizekct", fürödni rizrtStai Mottóban, vagy befordulná egy székely kapun ás írásos hímzést vagy erdélyi csórépkorsót vinni haza nyugatra vásárfiaként./MTI/