Napi Hírek, 1941. április/2
1941-04-26 [0488]
o Mn A ban v iügyforgalom a Magyar Ne*»*ti Bank április 23.-i kimutatása szerint az április 15.-i forgsLowmel szemben ^.•ft-sjillió DsngőVül csö vv ent. A viltób^vlltások összege a viltóbenyu j f ások össregSfr 38.1 millié pengővel halecta meg, A kázizálogra adott kölcsönökből 3,millió pengő visszafizetés történt. Az állami giroszámlá v on a befizetése'* 3.6 millió pengővel multák felül a kifizetésedet, ellenben az ogyáb srimlákon a kifizetések öss7ege*x volt 7.9 millió pengővel nagyobb a befi zstásek összegénél és igv végeredményben a girokövetelésex lllománva 4.3 millió pengővel cso f ' v ent. Az 1931-ben felvett konszolidált külföldi hitelek 0.1 millió pengővel apadtak. Az érokászlat 0.4 millió pengővel, a váltópénzká-szlet 0.2 millió pengővel növekedett. Az "Egyáb követelések'' 13.4 millió pengővel, az ''Egyéb tar'oTÍsok" 7.3 millió pengővel gyarapodtak XXX o Mn Prodomo: S kiadásunkhoz mellékeljük a Magyar Nemzeti Bank Ő háti kimutatását. n Warner Heisenberg, £ lipcsei egyetemen tz elméleti fizik" tanár.: 4s s fizik; i Nőbe ló ii nyertese, budr pesti í-rtózkodás? lett a Szellemi együttműködés Evgypr egyesületé meghiv-sár^ áprüis 2c.-án,. hétfőn d.u. 6 órakor fz ?gvetemi kísérleti fizik, i intézet előadótermében /^szterházy a.?./ elő'dóst fog tart ni 'Die Newtonsché und Goethesciie rberlehre im Lichte der mocérnem Physik cimen, ez Eötvös Loránd Hatematikei és Fizik? i Társulat meghivá^ár^ április 2§»-én, keden, d.u. 6 órakor előbb nevezet 4 , helyen •'Die do.ro ':.dringende Lomponente oer kosmischen Str-iiTung ; cimen fog" eló-'-dást trtani. « .Heisenberg egyike tma fizikusoknak, kik < f isi kának az utolsó évtizedekben végbement mélyreható átalakulásában döntően résztvettek. Heisenberg volt az, ki i már oly eredményes régebbi kvantumelméletet egy klasszikus mechanikát is magába foglí'lé egységes elméletté, az úgynevezett kventnmmechanikává éei-ietre ki. Bár ez az elmélet i^en elvont és csak mí.tematikii fogalmakkal fejezhető ki, mégis a valóságban lefolyó és észlelhető jelenségek értelmezésére rerdkivül termékenynek bizonyult. T^yik fontos megállapitása az, hogy ez elemi résznek, pl. elektronnak helyét és sebességét egyszerre elvi okokból nem állapíthatjuk me£ tetszésszerinti pontossággal, ^zen hiree, u.n. határozatlansági relációnak számos és iven messzemenő következménye van. Igv a kauzslitas mouositott felfogásához is ezét, mely szerint nem' lehetsé ;'elen r'.llapotból a j ; vŐ állapota tel.es pontossá- sál következtetlet levonri, ellentétben a klasszikus mechanikával, melvben ez elvi lep lehetsei.es . Heisenberg kutatásai az atomelmálet számos fejezetére, DZ elektromágneses tér kyentujnelméletáre és t még o. : y rejtélyes kozmikus emger-k elmeletére terjéocek ki.