Napi Hírek, 1941. április/2
1941-04-22 [0488]
NZ/H Újvidék, április 21./Am.kir.honvédség propagandaszazad tudósítójától./ A magyar huszár megkezdte a Bácska teljes megtisztítását. Kát napon át zuhogott az eső, úgyhogy az áldott bácsk&i őstelevényen keresztül vezető utak, az egyetlen nemzetközi betonuttól eltekintve, sártengerré változtak. Ahol az alépítmény kő, az autók 20-30 kilométeres sebességgel valahogy csak még elvergődnek, de bizony a bekötőutak állapota-lehetetlenné tesz minden autó-,sőt kocsiforgalmat is a kisebb falvak felé. Most a kát esős báoskai nap után bizonyult be, mennyire nélkülözhetetlen a keleteurópai útviszonyok között a lovasság. Derek huszáraink számára nem jelentett akadályt a sártenger sem, mert remek lovaikon eljutottak mindenhova, sőt behatoltak olyan magányos tanyákba is. a'..r ~á még a gyalogság sem tudott; volna eljutni a rengeteg vizesárok és csatorna miatt e Pedig nagyon is szükség van arra, hogy huszáraink megtisztítsák az utaktól távolfekvő, IstenJiáta mögötti falvakat ás tanyákat, mert itt rejtőztek el a Bálszerbiából ide telepitett komi^ácsik, dobrovoljácok és egyéb lesipuskások. Belgrád a megszállás kát évtizede alatt több mint 40.000 ilyen hívatlan vendéget juttatott földhöz és házhoz a szerb vezérkar által megállapított helyeken. Betonerődök voltak az uj földesurak házai/ " amelyekben ágyukat, géppuskákat és golyószórókat helyeztek el, valamint rangéteg fegyvert és lőszert a szerb lakosság felfegyverzésére. Csapataink leküzdötték minden ellenállást és szétszórták a komitácsikat , de természetesen a komitícsik ás dobrovoljácek egy része még mindig itt bujkál a Bloskában. Egy részük hazaszökhetett oda, ahonnan jött: Dálszerbia girbe-gurba hegyei köze, hiszen a magyar hatóságok nem gördítenek akadályt azoknak utja elé, akik a régi Szerbia felé távozni akarnak, de 40,000 ember hazaköltözése nem lenne gyerekjáték, még akkor sera^ ha menekülő szerb csapatok nem is robbantottak voin^a fel minden hidat maguic mögött. A bácskai tanyákon ilyenformán még sok szerb komiíáosi igyekszik meglapulni. Kiemelésük elsőrendű fontosságú feladat és ennek elvégzése huszárainkra vár. A csapattestek már megkapták parancsaikat ás most kezdődik az óriási kiterjedésű vidék rendszeres átfésülése. Magam is be vagyok osztva egyik huszárezredünkhöz és autóinkat elhagyva lóh'áon járom be a feneketlen sárban megközelíthetetlen falvakat és tanyákat. A huszárok elemükben érzik magukat ás hallatlan lelkesedéssel vígnak neki a munkának. A lovaknsk is szeamelláthatóan tetszik a dalog, hiszen végre lekerülnek a betonról ás a makadámról, amely olyan nagy megerőltetést jelent a szegény huszárlovak nemesen karcsú lábai számára. Különben a magyar lovakról valóságos hőskölteményt kellenne irni. Napi 60-70 kilométeres menetek ellenére remek kondícióban, bármikor való bevetésre készen érkeztek meg ide a Bácska legdélibb csücskébe, a Duna mellé, pedig 5-600 kilométeres ut áll már legtöbbjük mögött. Feltűnően kevés a beteg ló és még osak feltörésről, nyeregnyomásról sem hallunk panaszt.
