Napi Hírek, 1941. április/1
1941-04-15 [0487]
A reguláris hadsereg alig harcolt. A lakosság teljes mértékben helyeselte ezt. A magyarok itt is boldog örömmel, a Felvidékre és Erdélyre emlékeztető mámoros lelkesedé ssel fogadták a honvédséget. Teljes lélekkel osztoznak az örömben a németajkuak is. De a más nemzetiségű délvidéki őslakosság, a bunyevácok, horvátok, sőt a régi településű szerbek is szívesen és megnyugvással fogadták a magyar hadsereget. Tudták, hogy a magyar katona jelenléte rendet, személyi és vagyonbiztonságot, állandóságot jelent. Az őslakosság minden rétege örült, hogy harc, pusztulás, rombolás nélkül vonult be a magyar katona. Ámde, mint mindenütt az elszakított területeken, a Délvidék n is ezrével és tizezrével vannak a betelepítettek. A szerb állam fe az ó-kirélyeápbeliekben látta a maga részére megbízható elemet és az államcsíny éta valóságos inváziót szervezett a Bácska ellen. Csetnikek, szokolisták, dobrovcljácok és különböző törvénytelen fegvveres alakulatok tagjai szállták meg P varosokat, terrorizálták a lakosságot, - és közben a buszonkét év alatt betelepítettek segitségével készültek a harcra. Nem nyilt háborút akartak. Az orvervilkos-médszert választották " .:..." . ..' " A városok háztetőin Bújtak meg puskákkal és gépfegyvereteké 1 felszerelve— s innen kisérlik meg a jól ismert komitácsi-haremödort. Húsvét vasárnap iának délutánján, amikor e sorokat Szabadka varosában írom, a főtéren és a legforgalmasabb utcákon szünet nélkül ropognak a puskák, kattognak a géppuskák*,... Az utcákon egvetlen támadót sem látni. Ott dsak magyar honvédek es Szabadka pelgári lakosságának ezrei voltak, asszonyokkal, gyermekekkel. Egyszerre csak az egyik háztetőről eldördült az első puskalövés. Mintegy jeladásra a következő pillanatban száz és ezer követte. Azután géppuskák . szólaltak meg, padlásnyilások titkos rejtekéből, sötét ablakmelyedésekből, láthatatlan zugokból. Szabadka, lakossága riadtan menekült kapunyilásokba, boltok lehúzott redőnyeinek mélyedésébe. Felhábor-xiva, megdöbbenve nézte az orgyilkos módszereket, amelyek legtöbb kárt épen ©bennük tudnának tenni. Még azok is, akik talán érzésben közel álltak a szer bekhez, megdöbbenéssel és egyre növekvő undorral á lapitották meg: igy nem katonák, hanem eszeveszett oolondok, kiszabadult gonosztevők szoktak cseleke ani. , , ., És látták, nézték növekvő rokonszenvvel a magyar honvS et. A katonát, aki puskával a kezében, szemrebbenés nélkül állt helyén az utcákon a mindenfelől pufíogó lövések közepette, állt és figvelt. Nem adott le egyetlen felesleges lövést sem. Feszülten, mozdulatlan arccal nézte a háztetőket s csak akkor emelte fel puskáját, amikor biztosan megállapította, hőimen ion a.lovés. Akkor egvrzerre megszólaltak a magyar puskái:. Nyugodtan célozva, mintha otthon katonai lőterén lennének. Egyik honvéd? háttal a falna': támaszkodva egészen vállmagasságba.^emelve állította be a golyószórót egy háromemeletes haz padlása fele s hiába viszonozták a tüzelést, a fejét sem kapta e^* P7'V m 1A+«. Különösen heves^volta^öyöldözás a lőiéren és atorvénysz j£ palou^ja előtt. Az előbbit a városházán kívül a színház, városi bérház epületei es szállodák veszik körül. A másik téren a törvényszéken kivtil kaSiOTtatóS 1 n^ottt PUlete Van ' Minie S..' lk há ^ pdlása /Folyt, köv./