Napi Hírek, 1941. április/1

1941-04-02 [0487]

H /Vay László előadásánakXfolytatása./ uj helyzet állt elő a trianoni országcsonkitás után, mert vmig a történelmi Magyarországon a birtoktslan mezőgazdasági mun­kások és cselédek arányszama :-3.7 százalék volt, addig a csonkaország­ban az arányszám 40.1 százalékra emelkedett. Ebben a Kényszerhelyzetben került sor az 1920-as első földreform megalkotására. 1? törvény végrehaj­tása —oe*k szociális szempontból hozott eredményeket, mert 260,VZ)Ö csa­lád jutott házhelyhez és ezeket a házhelyeket 54 millió pengő állami köl­csön felhasználásával be is épitették. A birtokpolitikai reform végleges megnyugvást azért nem hozhatott, mert a nagyobb birtokoknak mezőgazda­sági munkaalkalmat nyújtó területeit nagyobb mértékben csökkentette, mint amilven mértékben,a mezőgazdasági munkakeresők számát csökkenthétté, Épp ezért 1936-ban a magyar törvényhozás megalkotta a hitbizományi és telepitési törvényt. A telepitési törvény eredményeként mintegy 35o000 földmives család jutott felerészben tulajdonjogilag, felereszben pedig kishaszonbérlet formájában 114<>0G0 Hektárnyi területhet. Nagy lökést adott a magyar birtokpolitikai tevékenységnek a második zsi­dótörvény is, mert a zsidók tulajdonában levő 300o000 Hektárnyi mezőgaz­dasági ingatlanból már is 78.000 hektárt kötelezett átengedésre. Nagy je­lentőségű az 1940» évi kishaszonbérleti törvény, mert rendelkezései ér­telmében 1 millió Kektárt kell birtokpolitikai célokra kishaszonb^rletek­• be, illetőleg tulajdonba átvenni. Végrehajtása után az ország szántó te­rületének 75 százaléka lesz kis és csak 25 százaléka közép és nagybirto­kosok kezén. Magyarországon az 1920-ban megkezdett földreform végér­vényesen a mai napig sem fejeződött be. Annak azonban, hogy Magyarország nem követhette egyes államok radikális földreformjait, a termelési érde­keken és az államháztartás helyzetén kivül szociális pkai voltak. Két év­tized tapasztalatai megmutatták, hogy a mezőgazdasági népességnek magasabb életszintre való emeléséhez birtokpolitikái eszközökön kívül egyéb esz­közöket is igénybe kell venni. A rendelkezésre álló területből nem jut­tathatunk mindenkinek önálló megélhetést nyújtó birtokot 9 Óvatosságra int bennünket az aurópai háború is és az a baráti kapcsolat, amely bennünket a tengelyhatalmakhoz füz. Minden birtokpolitikai tevékenység ugyanis ter­melési zökkenőkkel jár együtt. Radikális megoldás esetén ezek a zökkenők oly arányúvá válhatnak, hogy a tengelyhatalmak fele irányuló exportunkat is veszélyeztetik. Tudatában van a magyarság annak, hogy az európai gondolat­nak a győzelme vagy bukása attól függ, hogy ezekben a nehéz napokban az egyes nemzetek hogyan teljesítik a maguk hivatását a közös ügy érdekében. ... , , ,.f?? r í választotta Magyarország a fokozatos fejlődés út­ját. A birtokpolitikái problémákat a mezőgazdasági termeles belterjessé­gének fokozásával, a mezőgazdasági ipar fejlesztésével, a mezőgazdasági szakoktatás kiterjesztésével is közelebb akarja hozni a megoldáshoz. Bir­tokpolitikájának legfőbb célja, hogy a kishaszonbérleti törvény végrehai­tás? során egy millió kaktárnyi életképes kisbirtok létesüljön a nagy bir­tok helyen, izt azonban csak észszerű es fokozatos fejlődé-sel lehel; meg­oldani. - °

Next

/
Oldalképek
Tartalom