Napi Hírek, 1941. április/1

1941-04-15 [0487]

Szi/Vá* Szabadka, április 14. /A honvéd propa andaszázad tudősitójától./ Húsvét vasárnapja békésen, ünneplőén virradt Szabadkára. A varos magyar lakossága piros-fener-zöld kokárdával a melléri ünnepi öröm­mel járkált a városban és lelkes szeretettel éljenzett meg az utcákon fel­tűnő minden honvédet. Amikor a délutáni érákban a városba érkeztünk, mindenütt béke. nyugalom volt. Az emberek érdeklődéssel nézegették a nagyszombat dél­előtti utcai harcok emlékeit. | belvárosban ágyúgolyó ütötte '*rések t átonga­nak a falakon, háztetőkön, vasre.dőkön, puskagolyó verte le sok ház vakola­tát , az uttesteken gondosan halomba söpörték már a betört ablakok cserepe it. A városháza előtti lőtér /az eddigi Herriot Edouard-tér/ egyik beszögelésén álló hatalmas épület különösen sok becsapódás emlékét őr­zi. Ez az épület városi bérház. Itt lakott Jakovlejics adéfel­ügyelő /az osztrák-magyar hadseregben őrmester volt/, a csetnikek egyik fő­csoportvezetőie. Amikor a magyar honvédség bevonult Szabadkára, egy euősen felfegyverzett csetnikcs^port Jakovlejics lakásába wnult vissza es megszáll­ta a kétemeletes épület padlását. Innen és néhány környékező ház tetejéről nagyszombaton délelőtt tüzelni kezdtek egy honvéd járőrre. A tüzelésnek: egy magyar sebesült je is volt. A merényletre természetesen a honvédek géppuskái és egy üteg rövidesen méltó vála--t adott. Amikor a ház tüz alatt állott, az épület­nek a Gara Lazare nevü mellékutcára nyiló kapuján több csetnik ki akart me­nekülni. 4 tüzelés alől a falak mellé és kapuk alá húzódott polgári lako^o'r azonban ezt ész—*tték és felismerték kőztük Jakovlejicset is. A felháboro­dott emberek rávetették magukat a esetnikvezér-adófelügy előre és mire egy hon­védjárőr odarohant, leszámoltak vele.­Több helyen hasonló orvtámadást követtek el a padlásokon és üres lakásokban meghúzódott csetnikek. Tüzeltek géppuskával, puskával és revolverrel. A nagyszombat délelőtti merénylet után csend lett. Igy Sza­badka magyarsága nyugodtan ünnepelte húsvét vasárnapján a várva várt felsza­badulást. Délután hat óra felé volt, amikor kifordultam a Cara La­zare-utcából, az egyik közeli házbél hirtelen sortűz vágott bele a város csendjébe. A kövezeten csak ugy kopogtak a golyók. Néhány lépésnyire egv főhadnagyból és két honvédból álló járőrre tüzeltek. £rre a sortűzre mint adott jelre jobbról-balról, előlről-hátulról vad lövöldözés kezdődött. Az utcen békésen sétáló asszonyok, gyerekek és polgárok riadtan menekültek a kapuk ala. /. tüz pedig egyre vadabbul tombolt. v > i , -., 5 'i^ e íí? k , : honnan lőnek? erkélyes, emeletes ház egyik betört ablakából füstöt látok kiszivárogni. Ott 1"'ik. Milyen ház az? - kér­dezem. A kapu alól kitekint egy kokárdás férfi és már felel is: - A szabadkőműves páholy épülete... , .. De ?ost már a másik irányból lőnek. A volt szerb 34-esek laktanvajából, majd a törvényszék epületéből, egy kocsmából, a padlásokról és amott pincékből is. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom