Napi Hírek, 1941. április/1

1941-04-14 [0487]

M Déli magyar határ, április 13./A honvéd propagandaszázad tudósítójátéi;/ oC <. /IfJlia^oa Mint végtelenbe vesző óriási kígyók, ugy kanyarognak a magyar honvédek csapatai a bácskai alföldön. Fiatalok, öregek, újra fiata­lok, de lélekben soha nem öregek azok, akiket a magyar égbolt csillaga most újra Nándorfehérvár felé vezef. Idegenül döcögnek a nadíKoesik a még ismeret­len köveken, de már ölelkezik az ősidők párája az ezeréves nemzet fiainak lé­legzetével, a történelem tábláján az igazság újra egy pánt alá veri a letör­delt országrészeket, A Bácska, Szabadka, Zenta, Újvidék magyar áhítattal te­li V meg, a"ködös álomból nemzetiszínű zászlók révedeznek elo, a dermedt test­ben megindult a vérkeringés. Horthy Miklós katonáinak lába alatt boldogan meg­remeg az édes anyaföld. Ami a felvidékieknek Kassa volt, az most a délieknek Szabadka. Összeszorul az ember szive, amint a távolban feltűnnek a templomtornyok. Itt vannak előttünk s mégis olyan messze vannak. Pedig 22 esztendő nem is olyan hosszú id*. bz nem "a régi boldog Szabadka, a Bácska nábobjainak ősi otthona, a délvidéki magyarok életritmusának irányitója. Itt dermedt csend tesped a házak fölött s az ablakok mögött idegen fények lob­bannak. A magyar szó elveszett egy különös lelkiségben^ a gondolatod, érzel­mek és oslok másfajta beállítottságában, amely idepenbol jott és idegen ma­radt a magyarság számára. Tudtunk arról, hogy ennek a földnek megvan a maga nemzetisége, ismertük a más nyelven beszélőket évszázadokon keresztül, mert sorsunk összeforrt az * sorsúval, de ez az űrre lett és hatalmat osztogató uj nemzetiség' nem a Bácskából fogamzott, idegen volt és idegen maradt a szerb, namet, bunyevác lakosság számára is. Oszerbia exportálta a Bácska csetnikeit ás dobroeoljácait. A közös nyelvben könnyen élesztőre találtak a nagy délszláv gondolat magve­tői s 22 Iv alatt uj generáció támadt a déli végeken, amely az apákat is ma­gával rántotta egy hamis és hazug ideológia útvesztőjébe. A csetnik, a déli szlávság szaba dcsapatosa volt, kiváltságot jelentett már pusztán a neve is: Tisztelet vette körül, mert titkot rejtegetett magában, amelyet mindenki tu­dott: féktelen gyűlöletet, bosszuszom iát és halálos esküt a magvarság ellen. A csetnik nem külsőségekben hordozta felsőbbrendűségét, nem vonult fel dí­szes mebetakben minduntalan és nem hangoskodott. A cseiniknek csendben kellet'' dolgoznia, mert bő jutalmat kapott politikai, vagy katonai szolgálataiért az ősi magyarság birtokaiból s ez kötelezettséget ro'tt a legtöbbször Oszerbiából bevándorolt öbsitolt katonára. Most itt állnak előttünk: a csetnik és a dobrovoliác is. ^ét karjuk a magasba lendül, mellük előtt honvédszurony esi11tg.Hatalmuk má'-rszemmá zsugorodott..A szabadkai rendőrkapitányság kapualjában farkassze­met néznkk egymással, -,s ott van mellettük a harmadik, a legelvetemedettebb, a? eddig magyarnak hitt ás ismert áruló is. Arcuk fakó, tekintetükre 22 esz­tendő sulva nehezedik. Egyetlen másodperc alatt átvillan bennük a 22 esztendő minden galádsága. Künn zug a tömeg, a tenger morajlása ez. Szabadka magyar­sága lelkes tengerbe olvad össze, hogy minden keservét odaöntse a szuronyok között állókra. _ /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom