Napi Hírek, 1941. április/1
1941-04-10 [0487]
0 Bn-T A Magyar Távirati Iroda jelenti: A háborús gazdálkodással szükségképen együttjaré anyaghiány, továbbá bizonyos közszükségleti cikkek forgalmának szabályozása igy bizonyos közszükségleti cikkekre" a jegy-;Vagy utalványrendszer bevezetése - a fo/zyasztó közönségben kisebb-nagyobb vásárlási pánikot kelt. Ifinek az észszerűen meg nem okolható és kizárólag tömeghangulatra visszavezethető pániknak a közellátás biztosítása szempontjából az a rendkívül r hátrányos következménye, hogy olyan közszükségleti oikkekben is hiány áll elő. amelyekben a termelésnek ás a behozatalnak a végzett számitások szerint a belföldi szükségletet teljosnn fedeznie kellene, Ezen felül az ilyen pánik folytán a közszükségleti cikkek a fogyasztók között nem egyen lfen, illetőleg nem arányosan oszlanak meg. Azok, akik anyagilag tehetősebbek ás idejük van, jelentős készletet gyűjtenek maguknak, mig az anyagilag kovésbbé tehetősek fontos közszükságloti cikkekhez ennek lolytán nem juthatnak hozzá. A háborús gazdasági helyzet nem teszi leBLetflvé, hogy bára is hosszabb-időre /jelenJkeziL áruszüksé glet ét f^ele^iTRessél és árukeszletet gyűjtsön. A közszükslgle^tí~~ci!<'<eic Keiio mennyiségben rendelkezésre állanak s igy a közösság, tehát a nemzet érdeke ellen vét, aki a tényleges szükségletét meghaladó oktalan áruhalmozással megakadályozza, hogy bizonyos közszükségleti cikkekhez mindenki a folyó szükségletének megfelelő mennyiségben és időpontban hozzájuthasson. Ennélfogva minden iparosnak és kereskedőnek lelkiismeretben kötelessége a rendes kereskedő gondosságával ügyelni arra. hogy közszükségleti oikket fogyasztónak osak a közvetlen fogyasztás mértékének ., megfelelő és a rendkívüli gazdasági viszonyok között indokolt mennyiségben szolgáltasson ki. A rendkívüli viszonyok Vozött mindenkitől joggal elvárható jóhiszeműség, társadalmi ás nemzeti szolidaritás alapján nem okozhat nehézságot annak megállapítása, hogy adott esetben a jelentkező íruigény túlzott mártékü-e vagy sem. Iránvelvként szolgáljon az, hogy senki sem vásárolhat és senki részére sem szabad kiszolgáltatni több árut, mint amennyin* ? vevőnek feltehetőleg a rendes folyó /élelmiszernél néhány napi/ szükséglet kielégítése eéliából szüksége lehet. Némi támaszpontot nyújthat ebben a tekintetben a következő példaszerű felsorolás: áltsliban nem kívánatos e^vS?í** v S» on8 V ob M!H BS*iW fcajmöti agy öltönyt /ruhát/, egy kabátot /felöltőt.könenyt, StKAkét inget,.kát aisónemüt. kit pár harisnyát, három zsebkendőt, kát törülközőt, kétszeri váltásra való ágyneműt, illetőleg a felsorolt cikkek elkészítéséhez szükséges nyersanyagot, egy orsó cérnát, kát darab pipereszappant, egy borotyatóappant, 1/4 kq. mosószappant kiszolgáltatni. -j , .-lelpiszerelcnél ityen előzetes korlátokat még támaszpontként sem lehet közölni; ezeknél a cikkeknél a kereskedő megítélésére van bízva, vájjon a vásárlás az árumennyiségre való tekintettől nem szolgálja-e az áruhalmozás céljáti Az ilyen célzat természetszerűleg ki van zárva a gvorsan romlanaó .aruknál. * ° Bjr ,.. , A fentiek természetszerűen nem vonatkozna^ azokra a • ?í?5 í?f^ l8 i t ^-i?í V fí r8 .» amel y eke í a fennálló jogszabályok szerint csak haJlí g ál t íL?í LL Í IOTT H§* 7 a S y uta r^y alapián lehet beszerezni. Széket a SÍT*? K S t * b ?r naly f ??l B l zi °*^ a 2 általa bemutatott jegyen vagv utalványon feltüntetett mennyiságben a Veresked* készletéből kiszolgiltatni köteles'.
