Napi Hírek, 1941. március/2
1941-03-28 [0486]
W Ha/La Berlin, március 28. /Német Távirati Iroda/ N Most, amikor Roosevelt elnök aláirta a bérbeadási és kölcsönnyújtási törvényt, felvetődig a kérdés - jelentik ki <S*Í tájékozott körökben -, hogyan illeszkedik bele ez a törvény az Amerikában eddig érvényes semlegességi felfogás keretebe, milyen lesz a viszonya a nemzetközi joghoz es az Amerika részéről aláirt nemzetközi semlegességi kötelezettségekhez,. v Az amerikai semlegességi törvényt már a háború előtt azzal a kifejezett indokolással adták ki ? hogy távoltartsák Amerikát a Jiáborutól. Ezt a. törvényi? a háború kitörése után 1939 novemberében az amerikai kormány ösztönzésére megváltoztatták. A hddviselő feleknek szóló fegyverkiviteli tilalmat felfüggesztették, a kongresszus azonban ragaszkodott ahhoz a határezathzz, Ijogy a hadviselő országok a szállításokat készpénzzel fizessék és a szállítmányokat saját hajóikon szállítsák el. Ennek a záradéknak az volt a célja, hogy lehetőség szerint megakadályozza a tengeren a háborús összeütközéseket, tehát igy meg akarta őrizni az amerikai semlegességet. Ezenkívül Roosevelt elnök a kongresszus kívánságára az amerikai hajózás számára meghatározott területet ielölt ki, hogy ilymódon is megszüntessék az összeütközések le, hetőségét, A bérbeadási és kölcsönnyújtási törvénnyel most hatályon kivül helyezték a készpénzfizetési záradékot és az amerikai sajtó már bejelentette, hogy a hajázás számára is könnyitése v et adnak. Vilá? os, hogy mindaz, amit az amerikai kongresszus ás az amerikai nép 93§-ben maga is nemsemleges sselekedetnek tartott, 1941-ben nem változhatik át hirtelen semlegas cselekedetté. Az amerikai sajtó egyébként semmi titkot sem csinál abból, hogy a bárbeadási és kölcsönnyújtási ( törvény ellenkezik a nemzetközi joggal és a semlegesséesel. Az amerikai Egyesült Államok ezzel saját bevallása szerint is elhagyta a semlegesség útját és igy az esetleges következményekért az Jgyesült kllemok visel minden kovetkezménvt. Amerika ezenkívül túltette magát a nemzetközi jogon ás az Amerika részéről aláirt nemzetközi egyezményeken. A semlegesek jof ait és kötelességeit tengeri háborúban az 1907 december 18.-iki ágai egyezmény állapit ja"meg. A bérbeadási és kölcsönnyújtási törvény többi között beleütközik az Amerika, részéről is 1919 februárjában aláirt hágai egyezmény 5.., 6., -T?. és 18. cikVelyébe. Az 5^ cik'-ely nsgtiltja a hadviselőknek, hogy semleges kikötőket vagy vizeket használjanak haditengerészeti vállalkozásaik támaszpontjául. A 6. cikkely megtiltja a semlegeseknek, hogy hadihajókat, lőszert vagy más hadianyagot adjanak. A 17, cikkely értelmében a hadviselők hadihajói a semleges kikötőkben és hajógyári üzemekben csak a hajók hajózási képességéhez elengedietetlenüí szükséges káraikat javíthatják ki, de nem gyarapíthatják katonai erejüket. a 18. cikkely megerősíti a 17, cik v elyt azzal a kifejezett ' .rendelkezéssel, hogy a hadviselők hadihajói katonai fegyverzetüket és katonai készleteiket semleges kikötőkben nem újíthatják meg és nem is erősíthetik. Különösen szembeszökő módon sértik meg a hágai egyezményt azzal, hogy Amerika megengedi az angol hadihajók kijavítását amerikai hajógvárakban. Roosevelt elnök kormánya tehát nemcsak a semlegesség szellemétől távolodott el, henem nyíltan beleütközik az amerikai aláírással hitelesített semlegességi kötelezettségek betűibe is. /MTI/
