Napi Hírek, 1941. március/2
1941-03-25 [0486]
W £i/B/Dn Bécs, március 25. /Német Távirati Iroda/ N Hitler vezér és kancellár kedden délelőtt negyed tizenegy érakor Bécsbe érkezett. Á lakosság viharosan éltette. A Führer -z Im:>erialszállőban száEt meg. . A Führert megérkezésekor Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, Keitel vezértábornagv. a véeerő főparancsnokságának főnöke, Baldur von Schirach, Bécs körzetvezetoje és birodalmi helytartó, valamint Jury dr., Niederdonau körzetvezetője és birodalmi helyiertója Üdvözölte. A Führer kiséret ^ben vo^yietrich dr. és Bormann birodalmi vezetők. /MTI/ W.li/B/Dn Berlin, március 25. /Német T.'viro-ti Iroda/ N Német harcirepülőgéoek hétfőn délelőtt Rhodos mellett sikeresei"' ütőttdt rajta egy IC.000 tonnás ellenséges tartályhajón. Először két bőmbe) találta telibe és süllyedni kezdett. ]?gy későbbi támadás során még egy harmadik bomba is eltalálta középső részel, úgyhogy pár perc alatt elmerült. Kréta körül hétfőn déltájban elsüllyesztettek egy előörsnaszádot. /MTI/ W Üi/B/Dn Be 1 g r á d . március 25. /Német Távirati Iroae/ N A jugoszláv sajtó és közvélemény érdeklődésének középpontiában a jugoszláv államférfiak németországi utazása áll. Sz't a tényt gy fogják fel a lapok, mint a jugoszláv államvezetés ama akaratának ujabb oizonyitékát, hogy megszilárdítsa és kimélyítse a német szomszéddal fennálló baráti kapcsolatait. A Vreme szerint Jugoszláviának, amely az európai népközösség eljövendő békéjében őrzője lesz a keletről nyugatra vonuló utaknak, abban fog állni a szerepe, hogy megőrizze a nemzet és az ország tökéletes függetlenségét. A magát most már minden oldalról biztonságban érző Jugoszlávia nyuf odtan szentelheti magát a kulturális, gazdasági és szociális fejlődésnek, llamügyeit biztos kezek irányítják. Epén ezért higgadtan tekinthet a külpolitikai és ktonai feileménvek elé. A Politika hasábjain Szpalajkovics v§lt szentpétervari és párisi szerb követ, a jugoszláv külügyminisztérium hosszú ideig volt államtitkára, azt irja, hogy a béke fenntartása mindig legfőbb igyekezete volt a jugoszláv külpolitikának. Délszlávia a háború kitörése óta határozott semleges magatartást tanúsított a hadviselő felek irányában. Időközben azonban egyre jibban kiderült, hogy ezt a magatartást nem lehet megőrizni a háború, vegéig. Mindkét küzdő fél határozottan követelte, hogy hozzunk végleaes döntést. A jugoszláv politika két eshetőség előtt állt: az egyik küzdő T fél azt követelte Jugoszláviától, hogy vegyen cselekvő részt a Háborúban, a másik viszont csupán azt kívánta, nogy csatlakozzék a háromhatalmi eevezmsnyfyez, hogy igy bizonyítsa be a tengelyhatalmak iránti békés szándékait. /!1TI/
