Napi Hírek, 1941. március/1

1941-03-13 [0485]

X Ke/Ko/Dn Buenos Aires, március 13. /Stefani/ A Pampero értesülése szerint az Egyesült Államok kormá­nya birtokba vette az Argentína sarkvidékébe z tartozó Palmer»félszigetet, ahol katonai támaszpontokat létesitett és ezzel megsértette Argentína fel­ségjogát. /MTI/ W Ra/B/Dn B er 1 i n . március 13« /Német Távirati Iroda/ N A fort williamí aluminiumgyárht Skócia nyugati partján március 12.-én bombatámadás érte. A támadás során súlyosan eltalálták az üzem északnyugati részét. A repülőgépek legénységei a tüzeket még 50 kilo­méteres távolságból is jól láthatták. /MTI/ W Ra/B/Dn 3 e r 1 i n , március 13. /Német Távirati Iroda/ N A március 12.-i támadások során Great Yarmouthtól kelet­re egy karavánban haladó 3000-tonnás kereskedelmi hajót igen kis magasság­ból súlyos bombatalálat ért a hátsó részén. Egy másik, mintegy 4500-tennas kereskedelmi hajót Orfornesstól keletre szinten hajókisérétben támadtak meg és súlyosan eltalálták elülső részén. /MTI/ HT Küm Dn Genf, március 12. /Magyar Távirati Iroda/ A Courrier de Geneve első oldalán vezércikket szentel a magvar-jugoszláv viszonynak. Megállapítja, hogy mim addig, amig a kis­antant fennállott, a Balkán tűzfészek volt. Most'Jugoszlávia . balkáni bé­ke pillére és őrzője. A maayar és jugoszláv nép viszonyának megjavulása megfelel a két nép érzéseinek és annak tulajdonitható, hogy sorsuk közös. Csaky István gróf szavai szerint a szerződés csupán látható jele a két nép közötti kapcsolatoknak. Cinqér-Markovics külügyminiszter budaoesti látoga­tása elsősorban a békét szólalta és bebizonyította, hegy a kit nép minden erejéből fenn akarja tartani a Dunamedence nyugalmát. %\tt* az egyiknek, mind a másiknak érdeke az, hogy a Duna-vidék kívül maradjon a háborún, külö­nösen a most kezdődő feszült helyzetben. Magyarország és Jugoszlávia együtt­működése nem irányul senki ellen. Mindkét nemzetre konstruktív munka fel­adatai várnak. Cihcár-Markovics budapesti látogatása során kicserélték a magyar-jugoszláv barátságra vonatkozó okmányokat. Nem a véletlen hozta lét­re ezt a barátsági szerződést, hanem az a kölcsönös rokonszenv és megbe­csülés, amelyet a jugoszláv külügyminiszter budapesti beszédében is aláhú­zott. Bárdossy külügyminiszter szavaival kiegészítette ezt a kijelentést és kifejezésre juttatta azt, hogy a két népet ugyanazok a baráti gondolatok hatják át. Az ünnepélyes budapesti fogadtatás is bizonyítéka azoknak az érzelmeknek, amelyet a két nép egymás iránt érez. Belgrádban ez a fogadta­tás igen n gy megelégedést keltett, így tehát néhai Csáky István gróf mü­vet, amelyet 1940 decemberében kezdett el, utóda, Bárdossy László fejezte be. De a valódi kezdeményező maga Horthy Miklós kormányzó volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom