Napi Hírek, 1941. március/1

1941-03-10 [0485]

08 1*0/M U u 01 d, uiuviuo J-w. /magjai iJviiam *iuua/ Az Anglia megsegítésére irányuló Rooseve lt-fále törvény­javaslatnak a szenátus által történt megszavazása nem érte váratlanul Rómát, ahol tisztában voltak vele, hogy a törvényjavaslat ellenzői legfeljebb huz­ni-halasztani tudják a javaslat megszavazását, de megakadályozni nem. Minde­mellett az esemény érthető benyomást keltett és jelenleg az olasz sajtó ér­deklődésének középpontjában áll. Az olasz lapok teljes egyöntetűséggel nyílt háborús beavatkozásnak minősitik Washington lépését és nem titkoljak, hogy a kongresszus döntése hivatalosan is megpecsételi azt a politikát, amellyel Roosevelt elnök kormánya az Amerikai Egyesült Államokat a tengelyhatalmakkal szembenálló táborban igyekezett felsorakoztatni. Mindamellett az olasz saj­tó kétségbe vonja, hogy ennek az amerikai beavatkozásnak a háború kimenete­lére olyan döntő befolyása volna, mint ahogyan azt London elhitetni igyek­szik s a lapok nyomatékosan hangsúlyozzák, nogy a tengelyhatalmak ellenblo­kádja megakadályozza majd, hogy az amerikai támogatás ténylegessé válhas­sak. Gayda, a Giornale d*Itália vezércikkében "háborús kihívás" cimmel mindenekelőtt rámutat arra, hogy a szenátus szavazásának eredménye is azt bizonyítja, hogy az amerikai közvélemény tIvóiról sem helyesli egy­hangúan Roosevelt elnök háborús politikáját. Tény, hogy a javaslat elfo­? adása megszabadítja Angliát súlyos pénzügyi gondjaitól, de nem ra 0 áá)sithatja ányegében az európai haboru irányát, legfeljebb meghosszabb i t-hat ja és bo­nyolultabbá teheti azt. Gayda ezután kimutatja, hogy a washingtoni határozat nvilt háborús beavatkozást jelent és kezdeti lépése a háborúban való részvételne v : cs mindez annak ellenére történik, hogy a tengelyhatalmak soha egy pilla­natig sem veszélyeztettek az Sgyesült Államokat. Az olasz vezércikkíró idézi a továbbiakban a hágai egyez­ménynek azokat a cikkelyeit, amelyek megtiltják a semleges államoknak.nogy valamely hafiviselő félnek közvetlenül vagy közvetve hadianyagokat szállít­sanak vagy egyéb támogatást nyújtsanak. Roosevelt elnök tehát készakarva ás nyíltan feladja az amerikai semlegességet ás folytatja Wilson háborús poli­tikáját. Semmiféle magyarázkodással sem lehet megváltoztatni azt a tényt, hogy Roosevelt elnöknek eltökélt szándéka Amerikát támadó hatalommá tenni. Gayda kijelenti, hogy Roosevelt elnök politikája végül a háromhatalmi egyez­mény alkalmazásához vezethet, majd hangsúlyozza, hogy a fejle né nyékért "a világ és az amerikai nép előtt Rooseveltet ás politikai csoportját terheli a felelősség. A Tribuna hangsúlyozza, hogy a washingtoni döntés jelentő­ségét nem szabad lebecsülni, minthogy az végleg megpecsételi egy olyan nagy­hatalomnak, mint amilyen ^merika, a tengelyellenes táborban való felsorako­zását. Min . amellett a döntés következményei Amerika szempontjából súlyosab­bak lesznek, mint Üuropa szempontjából, A washingtoni határozat súlyos vál­ságba fogja dönteni Amerika gazdasági elitét, meggyorsítja majd Európa egy­ségének megteremtését ás egységesen állítja szembe a szárazföldet Amerikával. A javaslat elfogadása nem meglepetés a tengelyhatalmak számára és nem hát reájuk csügges2tően, han.m inkább megerősíti győzelmi akaratukat. A Lavoro Fascista szerint a Roosevelt-féle politika elérte közvetlen célját, de az amerikai nép he marosan meggyőződik rola, hogy igézi ellenségei nem a külföldön, hanem a belföldön vannak, azoknak sorában, akik Amerikát őrült és felesleges szerepbe akarják belesodorni. A lap a továbbiekban kifejti, hogy a törvénv alkalmazása mindenesetre óriási nehézségekbe fog ütközni. Nem szabad elfelejteni, hogy éraig a német hadigépezet felépítése hosszú évek hosszas munkájának eredménye volt, addig Amerikáéjn csak néhány hónapja kezdték meg a hadíanyaggvirtásra ­való áttérést és Anglia csa v hosszú hónapok mulvs számithat komoly támogatás­ra.Az amerikai segítség azonban nem Irkezhetik meg idejében,mert a tengely­hatalmak ellenblokádja ás offenzívája egyre kerényebb lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom