Napi Hírek, 1941. március/1

1941-03-09 [0485]

o-Gu Na/Wa /Székesfehérvári tud ősit ás, Z, oldal/ Az asszimilációval kapcsolatban sokat beszélnek disszimiláeiós folyamatról is. Állítólag a magyarság körébő 1-ki válnak egyesek s származás alapján más nemzetiségűeknek mondják magukat. Az ilyenek csak váljanak ki, aki d isszimilál ném volt sohasem magyar, aki csak vallotté ezt, hogy magyar az nem magyar, mert a magyarságot érezni kell, belső megga£ződés kell hozzá s még a magyarság tudata sem elég, mert ez lehet caipán egy törekvés jele. Sokat polemizálnak ma olyan kérdésekről, melyekkel mindönkinek tisztában kell lennie: TÜÍ Q nép, mi a faj, mi a nemzet, mi a magyar, mi a magyarság, mi a nemzet hivatása? Kérdik, hogy ni a magyar? Vonnak, akik osztályozzák a magyarokat s azt mondják, vannak magyarok, vannak nagy arabbak és vannak legmagyarabb ok, vannak törzsökösek, kevertek, asszimiláltak, félig asszimiláltak, 6tb. A törzsökös eszmét különösen azok szeretik hirdetni, okik az asszimilációban nég az első generációban vannak. Az igazi törzsökös magyar ncn beszól igy, az ncn különböztet ncg ilynódon, az mindig csak a: érzést keresi és nézi. Magyar ós nogyrr között nincs és ncn is lehet fokozat, különbség, vagy nogyor valaki vagy ncn az. Ez az egyetlen kritóriur;. és ennek egyetlen feltétele az, hogy nogycjrnak érezze, tudja és vallja magát valaki. Aki tehát e kérdésbe n bámiféle nás felfogást vall- s irhát erről, alapíthat egyesületeket - az nind tóved, A nagyarság noi formájában, amely már felvette uindozoket oz elemeket, ano*> lyek c történet folyanén a nagyarságba szívódtak, zárt ogysóg, ós ezt az egyséét megbontani történeti bün magával a nagyarsággal szénben. Teljesen irrevoláns, hogy ezt a megbontást milyen alapon csinálják. Aki ncn tud a zárt magyar szellemi egységbe beilleszkedni, ncn lehet jó nagyar enber. S itt van a nyitja az egész zsidókérdésnek is. Ezt ncn valami szadisztikus hajlón vetette föl, hanem kizárólag azért került a nqgyar 'politikai érdeklődés e lőt erőben aniórt óv századokkal ezelőtt; nár többizben, tudniillik azért, nert a zsidős^ nem tudott tökéletesen be— illeszkedni nas nópi közössógekbe , igy. a magyar nópi közösségbe scn. Ezórt lógnék a nópek velük szombe^a korlátozás ós a kirekesztés álláspontjára. Sokon nem látják vagy nem akarják látni, hogy a mi századunkiiíik, a mi korunknak is vannak irányító eszméi, AZ/hogy egyosek esetleg nem ismerik fel az uralkodó eszméket, nem jelenti azt, hogy ilyenek nincsenek, hanem csupán azt jelenti, hogy ezek az eszmók még küzdenek a régi korszak eszméivel. A mi korunk ogyik uralkodó eszméje a mult század szabadság gondolatával szénben, - arxly'a századfordulón már szabadossággá ' fajult - inkább a kötöttség faló való haladás, amivel polit ikai. társadalmi, gazdasági ás kulturális táron egyaránt találkozunk. Ezt legjobban az irányítás szóval lehet jellemezni, A köz jobban be lenyúl'az egy ón működésébe nintegy reakciójaként a szabadság tulhajtásénak azórt , mert az elmúlt korszakban oz-egyéni szabadság elve a közösség rovására túlságosan is elő* tőrbo nyomult. Korunk násik jellemző vonása, hogy a mult század politikai és jogi egyenlőségi gondolatát átvitte társadalmi ós gazdasági tórro, a " gazdasági tavak igazságosabb elosztáséra, "valamint a társadalmi különbségek enyhítésére törekszik, A harmadik - inkább eszmei jcllamzőjc korunknak - hogy a forda helyett inkább a lényeget nózi. Az alkotmányban nem a fomaszerüt nézzük, hanem a lényeget keressük^ /Folyt ,köv./