Napi Hírek, 1941. március/1

1941-03-09 [0485]

Za 0- BM/B / Reményi-Schneller Lajos Baján. I, Folytatás/ . - A zsidókérdésben tulajdonképpen kát probléma von. AZ egyik az , hogy a zsidóság nagyobb részt vett ki magánok cz ország gazdasági irán itásábói, mint rvaurinylt szabad lett volna. Benn ültek 0 vezető poiziciókban. Kikapcsolódásuk részben már folyamatban van do kétségtelen, hogy ha tervszerű irányitott gazdálkodást akarunk folytatni, akkor csak azoknak van helyük az ilyen állásokban, akik egyetértenek velünk, akik maguk is elismerik, hogy a köz erdőknek meg kell előznie a magánérdeket ás a közösség érdekében való munka több mint öncélú nyerészkedés. Akik nem igy gondolkodnak, azoiaeax nem tudunk tovább menni. És ez nemcsak a zsidókra vonatkozik, hanem azokra a zsidó állásokba beleőrült keresztényekre is, akiket tréfásan "Aladárok nnk", "ejtőernyősöknek" hivnak, mert becsöppentek Q gazdasági életbe. Velük sem tudunk együtt dolgozni, ha nem hajlandók követni az általunk hirdetett elveket. De gondolni kell arra körülményre is, hogy Magyarországon a zsidóság száma na.gyobb arányú* mint például Németországban vagy Olaszországban, tehát nem lehet egyszerűen lemásolni r.z Ottani megoldásokat, hanem gondolni kell legalábbis átmenetileg arra, hogy a zsidóság szerényen bár, de mégis megtalálja mindennapi megélhetését rddig is, amig ezt a kérdést véglegcsen m-goldjuk, Magyarországon ma 800.000-1,000.000 zsidó van és megélhetésüket biztosítani kell, mert egymillió ember megélhetés nélkül nagy bajok okozója lehetne, tehát tisztességes, becsületes munkávl lehetővé kell tenni szerény megélhetésüket. - Van egy másik kérdés is, amelyet szintón szeretnek ellentétek szitására felhasználni. A trianoni békeszerződés Idején ós azóta is állandóan hirdették ellenségeink, hogy mi rosszul bántunk a nemzetiségekkel. Ha mi elnyomtuk volna a nemzet iségeket és ha igaz volna mindaz, amit ebben a tekintetben t^rhünkre irtak, akkor ma már Magyorországon nem volna semmiféle nemzeti kisebbség. De van, mégpedig szorgalmas, derék becsületes emberek, akik kétkezük munkájával igen jól megélhetést biztosit ottak maguknak és ezt tehetik továbbra is, Nem ismerünk idegen kisebbségeket, mert testvéreink ők, akik mióta bevándoroltak Magyarországén, mindig együtt küzdöttek és harcoltak a magyar nemzettel ós tudom, hogy együtt küzdenek és h-.rcolnak kóz a kézben a következő ezer esztendőben is. Tudom, hogy igy lesz, mert a magyarul beszélő nemzetiségek soha nem hagyták el a magyar lobogót és meggyőződésen, nem fogják olhacvnl ezután sem. Mi Örülünk annaJc, ha fejlődnek, ha gazdaságilag és szellemileg gyarapodnak, mert ezzel Magyarország gyarapodik ós fejlődik. Szükség van arra, hogy a nemzet támogassa ezt a programmot, hiszen feladatunk nem könnyű. Elsősorban tovább kell fejlesztenünk a honvédséget egyrészt azért, mert a programmal még nem vagyunk tökéletesen készen, másrészt pedig mert le kell vonnunk ma jd a folyó háború tanulságait és biztositanunk kell a honvédség korszerű felszerelését. De nem hanyagolhatjuk el a szociális kérdéseket sem. Továbbra is áldozatokat kell hozni a szociális fejlődés, a szociális kiegyenlítődés és a megbékélés érdekében. Végül rengeteg tenni való van gazdasági téren. Mindez teljes erkölcsi és fizikai erőkifejtést igényel, A földből többtífc és jobbat kell kihozni, mert akkor tudunk csak előre menni és akkor lesz könnyebb a szociális feladatok mgoldása is. / Folytatása következik/