Napi Hírek, 1941. március/1
1941-03-03 [0485]
o M/M Aözigazga tási tanfolyam 5.f oly tatás .Teleki folytatva./ Nerc kívántat juk, hogy minden pap, jegyz", levente oktató a világ csodája, a legkiválóbb lesyen. Mindenkinek lesznek hibái, az egyiknek kevesebb, 8 másiknak több. Azt hiszem, köztlink sincs egyetlen hibátlan ember sem, nincs olyan, aki megvizsgálva lelkiismeretét/ne találna munkájában olyant, amiről önmaga tudja, Hogy jobban is lehetett volna megcsinálnia. Ennek tudatában kell a magunk ás mások munkáját is kritizálni, a kritikákat azonban olyan formában ke7.1 másnak megmondani, hogy abból haszon származzék, nem veszekedés, feltétlenül együtt kell müködniök abban a tudatban, hogy egv funkciót végeznek, mert csak igy vezethetnek helyesen. Ha pedig egymás ellen dolgoznak és veszekednek, akkor lázítanak. Meri a tcözfunkcionáriusok közötti ellentét, amelyről a társadalom tudomást szerez, lázitás a nemzet legfontosabb funkcióival szemben. Ez természetesen elsősorban a falára áll, mert minél kisebb a társadalom, annál inkább v an e 7 i gy. A f "szolgabírónak, alispánná^, főispánnak ás a központoknak tehát gonc'oskodnick kell arról, hogy a vezető'-' lent a faluban minél kevésbbá súrlódjanak és minél k e vésobé veszekedjenek, hanem helyesen végezzék a közös feladatot. Még egyet szeretnék ehhez hozzátenni, azért, mert szeretném, ha az egész megvár társadalam meghallaná. A mai táráadal«mnak. a mai modern gondolkodásnak sajnos egyik része, egyik eleme az irigység s társadalmunk nagvon sokban ezen épuí fel. :5zt is betöltött állásoff konkrét tapasztalataiból láttam, nagyon világosan, AHt az a szerencse vagy baj ért, hogy az egész magyar közigazgatási^apparátust kell vezetnie, elég^példát lát minden oldalon, de különösen láttam ezt, mint az Ösztöndíj Tanácsnak öt éven át volt elnöke, ^választottunk egészen kiváló fiatalembereket vagy hölgyeket, azokat kiküldöttük, hogy tanulmányaikat külföldön is kiegászitsékT vagv lehetőséget adtunk nekik idebenn, nogy tanulmányaikat-to-' vább folytassák, elmélyítsék, - s akkor ezek a társadalmi életben és azokban a munkakörökben, amelyekben dolgoztak, kollégáik részéről bizalmatlansággal ás rosszakarattal találkoztak, olyan feletteseik részéről pedig, akii szellemileg alán nem'ütötték meg ugyanazt a mértéket, mindenféle rosszben és keltemetlen elbánásban részesültek. Nekünk kötelességünk annyi önismerettel, annyi szerénységgel ás annyi nemzeti érzéssel telítve lennünk, hogy előretoljuk önmagunk közül a vezetésre hivatottakat. Ne irigykedjék senki, ha valaki előbbre jut képességeivel, amelyek lehetnek szellemiek, lehetnek erkölcsiek, lehetnek mindenféle vonatkozásúak, - mert nem egy-egy kritérium jelenti csupán az, alkalmasságot egy-egy állásra, hanem sok kritérium helyes összessége. Az Oszt ön di T Tan ács elnöki állásában a legcsunyább jelenségeket láttam az ösztöndijasok kollégái ás felettesei részéről, a Jelenségek egész sorit, ugy, hogy ezt már nem tekinthetem csupán izolált jelenségnek s ezért a nyilvánosság előtt is meg kellett mondanom. Tehát utat kell engedni a vezetésre hivatottaknak, sőt ' egyengetni kell útjukat. Sokszer megtörténik még magasabb kategóriákban, magasabb vezető helyen is, hogy valaki a második hegedűn való játszásra a legkitűnőbb, a legalkalmasabb ember, de az első hegedűt soha nem adnám kezébe. Tehetség dolga ez. /Flyt. köv./