Napi Hírek, 1941. február/2
1941-02-23 [0484]
X u 7 r/Dé/;im /A Duce beszédének első folytatása./ Nem nyolc hónapja vagyunk háborúban - mondotta a Duce - hanem hat éve, vagyis 1935. január 3.-a óta. Skkor érkezett hozzánk : T ranco felhívása, amelyet nem hagyhattunk válasz nélkül. Kötelességünk volt segítségéi sietni. A valóságban 192,2 október 28-a óta állunk háborúban, amikor a szabadkőműves és kapitalista-plutokrata világ ellen lázadtunk fel. 1939 szeptemberében alig hevertük ki a megelőző háborúkat. Nem várhattuk meg, mig teljesen felkészülünk, mert a történelem "torkon ragadott bennünket" . uindamellett Olaszországnak sikerült az ellenség erőit lekötnie és Franciaország katonai összeomlása után az elsőszámú ellenség ellen fordult, aki ellen az utolsó csepp véréig fog küzdeni. Olaszországnak mindig távoli és nehéz háborúkat kellett viselnie. A háború első négy hónapjában nagyon súlyos csapásokat mértünk az ellenségre. Libia, amelyet a fasizmusnak sikerült ujbol meghódítania, mindig a legjelentősebo stratégiai pontnak számított . 1937 október l.-e és 1941 január 31. között több mint 14.000 katonatisztet és 550.000 katonánál többet szállítottunk Líbiába. Itt két hadsereg alakult, az ötödik és a hatodik. 1900 darab mindenféle méretű,alakú és legujabo típusú á>yut szállítottunk Líbiába. Több mint 15. # 3nn géppuskát, töob mint 11 millió tüzérségi lövedéket. tSbt mint 1 milliárd puskagolyot, 24.000 tonna ruhaneműt, 759 haro.&ocsit és sok egyéb felszerelési cikket szállítottunk Líbiába. Az emiitett szamok bizonyítják, hogy az előkészület gondosan tortént meg. Azok a katonák, akik a birodalom térületén, külső segítség reménye nélkül har.ólnak, habár igen távoli helyeken küzdenek, szivünkhöz a legközelebb esnek. December 9.-én kezdődött a csata, amely az ellenségnek ~enghaziba való bevonulásával végződött, ui nem hazudunk, ahogy azt az álszent angolok teszik, elkeseredetten álltunk ellen, néha körömszakadtáig védekeztünk, ui mindig meg fogjuk mondani az igazságot es vissza fogunk utasítani minden hamisítást. Az elmúlt hónapok eseményei csak fokozták gyűlöletünket, amelyre szükségünk is van. Az angolok utolsó hídfője a halkánon Görögország volt és Görögország volt as, amely nem akarta visszautasítani a brit kezességet. Szükség volt rá, hogy szembeszálljunk ezzel a hídfővel és e tekintetben valamennyi felelős katonai tényező egyetértett. Az olasz katonák Albániában fényesen küzdöttek^és aranybetükkel írták be nevüket a történelem könyvébe; ezt az egész világnak el kell majd ismernie. A görög veszteségek igen súlyosak, A tavasz nemsokára beköszönt és az évszakhoz merten küszöbön all a jo idő. Az angol veszteségek szintén igen súlyosak. Nevetséges az az állítás, hogy az angolok vesztesége 2. r 00 fő. A tarantói csata óta a harci események nem kedveztek színeinknek. Ez mindig igy volt. Róma lerombolta Karthágót és eltörölte a föld színéről. A rendelkezésünkre álló erő óriási. A végső harc lesz a fontos - folytatta íJussolini -. A győzelem, a tengely győzelme, teljesen biztos. Anglia nem győzhet. Bármi is történjék, Olaszország Németországgal együtt halad a célig. A két nép között szövetség áll fenn és a két forradalom nyomja rá erre az évszázadra a bélyegét. A két nép haderejének együttmunkálkodása a szivélves bajtársiasságon alapszik. A németek tudják, hogy Olaszország kétmillió katonát jelent, valamint igen na £y.légierőket és tüzérséget is. A német katonák szicíliai és libiai mámtartása méltó egy erős hadsereghez és egy erős néphez. Németország háborús hatalmát ez nem csökkenti, hanem növeli. Ember- és anyagvesztesége minimális volt. A legfelsőbb parancsnokság a /ührer erős kezében van, aki mint egyszerű katona forradalmasító tta népét. Fémetország fegyverkezése összehasonlíthatatlanul jobb, mint Angliáé. /Folvt.köv./
