Napi Hírek, 1941. február/2
1941-02-23 [0484]
o- Ra/Ln /Teleki Pál gróf Szegeden II. folyt./ Mi meg akarunk szabadulni a veszedelemtol, a viztől, amely azonban nagyon hasznos valami is, mert hajózni lehet rajta, halat tenyészthetünk benne, öntözzük és jföldjednketf TSrfeékénnyé je hetjttk vele/különösen az Alföldön. Nincs az öntözés szempontjából nehezebben megoldható terület, mint Magyarország, mert itt nem kell folyton öntözni, mint más viztelen területeken, tehát a befektetés nem hozza meg annyira kamatát. Csa^ néha van szükség az öntözésre, néha meg sok esőnk van, tehát a vizet kell levezetni. Termelésünket tehát nem tudjuk másként emelni, csak ügy, ha az öntözést és az öntöző ^vi zeknek es etleg szükség es^ levezetés ét is országosan rendezzük. Ha az elmúlt huszonkét esztendő mulasztásáról beszélek - nem kivánok vele vádolni - elsősorban a nemzetközi helyzet volt a hibás és az, hogy a vizek felső folyása nem a mi kezünkben volt. Tavaly előtt óta a helyzet megváltozott. Kárpátaljával visszakerültek a Tisza forrásvidékének azok a részei, ahol a legtöbb csapadék esett. Tudvalevő, hogy az északkeleti felvidék déli része, tehát a Máramaros volt mindig az ország legcsapadékosabb területe. Ezek a folyók az "[Ingig,ahol aránylag kevesebb csapadékot kapunk, ma teljesen a kezünkben vannak. Az ősz óta a Szamos forrásvidéke is a kezünkben van, tehát a Maros és a Fekete-K'rös kivételével mindazok a folyók, amelyek az ország keleti részét árvizeikkel esetleg veszélyeztetik és még több más fontos és veszedelmesebb folyó is. Ma tehát már lehet észszerű tervet késziteni és azt észszerűen a magunk oithonában végrehajtani. Ezt a vizi kérdést ugy kell megoldani, hegy belőle sem területileg, sem programmként egyes részeket nem szabad kiragadni. A belvizkérdés,az ármente sités, a fo lyószabályoz ás, a hajózá s, az öntözés, valamint akár a sikvidéken,akár az újonnan visszakerült hegyvidéken a völgyzáró_jgátak felállításának kérdése, sőt még az igy keletkező vizi erők kérdése is egységes programm szerint oldandó meg. Aolvt.köv./
